Városi reáliskola, Esztergom, 1942

1 VÁROSI KÖNYVTÁR Esztergom jAl Vitéz nagybányai HORTHY ISTVÁN Magyarország Kormányzóhelyettese 1904-1942. aug. 20. Hősi halált halt a keleti harctéren. A magyar nemzet első vezérének, évszázados nemzeti ünnepünknek a napján egy hír futott végig az országon, s a hírre megállt egy pillanatra az élet : mindenki érezte, hogy a nemzet egyik legtragikusabb történelmi eseményének szele suhant végig a harctól sújtott ország felett. Egy nagy reményekre jogosító fiúnak, egy viruló, erejének teljében, a nemzet érdekében nagy dolgokra hivatott férfiúnak tragikus elmúlása minden igaz embernek, minden hazáját szerető magyarnak a lelkét még akkor is odafordította volna a budai királyi palotában a nemzet sorsát rendíthetetlenül irányító Kormányzó Urunk felé, ha ez a fiú, ez a férfi a nemzet önkéntes elhatározásából nem arra lett volna elhivatva, hogy egykor saját maga vegye kezébe a nemzet sorsánk irányítását. E nagy csapás még akkor is odagyűjtötte volna a nemzeti részvét és együttérzés könnyeit, ha csak az atya nemzete iránti érdemeit és soha kellőleg nem értékelhető önfeláldozását vettük volna tekintetbe, de kétszeres, szinte megmérhetetlen a veszteség, ha a nemzetnek a mai világháború élet-halálharcában elfoglalt helyzetét tekintjük. E veszteségben szinte önkéntelenül nemzeti történelmünk tragikumának megismétlődésére kell gondolnunk, — azokra a szörnyű megpróbáltatásokra, amelyek akkor következtek el a nemzetre, amikor hasonló hirtelenséggel veszítette el a trón mellett állókat. Szent Imre koporsójánál hullhatott a nemzet könnye egykor ilyen őszintén és fájdalmasan és a szerajevói merényletkor szorult össze ilyen aggodalmasan a nemzet legjobbjainak kebelében a szív, amikor a világtörténelem egyik legnagyobb viharának sötét felhőit látta maga felé és fölé közeledni, De a történelem megismétlődésénél mégis érezni kell ebben az országban mindenkinek azt, hogy vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes urunk hősi katona-halálánál csak a tragikus hirtelenség és az idő előtti erőszakos elmúlás közös és azonos a nemzetet korábban is ért hasonló csapásokkal. Éreznie kell mindenkinek, hogy itt több történt, mint Szent Imre tragikus vadászszerencsétlenségénél, más mint a szarajevói aljas és bűnös merénylet alkalmával, mert most a kötelességteljesítés legszebb férfi erényének teljesítése közben, a nemzet legszentebb érdekeit és értékeit fenyegető iszonyú harc közepette érte a férfit a halál ! 1