Városi reáliskola, Esztergom, 1941

6 ugyanis az volt a szokás, hogy a város által választott igazgató mellett, aki kifelé képviselte az iskolát, váltakozó rendszerrel igazgató-tanár — ebben az évben Obermayer György — vezette azt tanügyi vonatkozásokban.) Dr. Feichtinger hirdette legelőször a beiktatásakor mondott progrommbeszédében az intézet főreáltanodává való fejlesztésének szükségességét. Az iskola munkájának elismerése volt ugyanezen év április 30-án Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi míhiszter látogatása, aki egyben megtekintette a város tulajdonát képező és az állami főreáliskolává fejlesztendő iskola részére kiszemelt helyiségeket. A fejlesztést még ugyanazon év július 25-én a 18.658. sz. rendelettel engedélyezte. A tanulók száma ebben az évben 149. Az új osztály : a negyedik (az akkori főreáliskola I. osztálya) 1873. okt. 1.-én meg is nyílt. A megnagyobbodott terhekhez Simor János hercegprímás Őeminericiája 500 frttal, az érseki főkáptalan 200 frttal, Zalka János győri püspök 100 frttal és sokan kisebb adományokkal járultak hozzá. De a hetvenes éveknek időközben egyre súlyosbodó pénzügyi viszonyai mind a várost, mind az államot arra késztették, hogy a három alsó és egy felső osztályból álló reáliskola továbbfejlesztésének, illetőleg állami kezelésbe vételének tervéről jobb időkre halasztással egyelőre lemondjanak. Közben fontos változás történt a reáliskolák szervezetében, Trefort Ágoston vall. és közokt. miniszter 1875-ben a hatosztályos reáliskolákat nyolcosztályú főreáliskolákká szervezte át és az érettségi vizsgálat tartásának jogát rájuk is kiterjesztette Ezen rendelkezés szerint tehát az alreáliskola négyosztályos lett s ezért az immár négy osztállyal biró esztergomi reáliskola is csak alreáískola maradt. 1882-ben Esztergom város közönsége, tekintettel egyre növekedő tanügyi terheire, újabb felterjesztéssel fordult a vármegyéhez s kérte, hogy az 1861-ben lelkesedésssel beígért támogatást (a kiadások egynegyed részének fedezését) most már valósítsa meg. A kérdés megoldása a sokféle tárgyalásokkal újra elodázódott. Ellenben Simor János hercegprímás Őeminencíája a reáliskola fenntartására 2000 frtos alapítványt tett s az érseki főkáptalan évi 300 frtoi szavazott meg a reáliskola javára. 1883. december 19.-én Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi

1 miniszter, hogy az intézet állapotáról biztos tájékozást szerezzen, Szász Károly min. tanácsos és Dr. Lutter Nándor főigazgató kíséretében immár másodszor tisztelte meg látogatásával az intézetet s osztályról-osztályra járva a tanulókat tanácsosaival többféle tantárgyból megvizsgáltatta. A látogatás eredménye az volt, hogy az állami közoktatásügyi költségvetésbe évi 2000 frtot állított be államsegélynek s ezzel az alreáliskola fennmaradását biztosította. 1905. január 7-én a vallás- és közoktatásügyi miníszetéríum 579. sz. rendeletével az iskola államosítása ügyében új tárgyalás felvételére hívja fel a várost. A tárgyalások elhúzódnak s a pénzügyi kormány elzárkózásán hiúsulnak meg. Mivel azonban az iskolafenntartó város bíztatást nyert arra nézve, hogy nyolc osztályúvá kifejlesztett, teljes főreáliskolája államosításának nem lesz nagyobb akadálya, meg az érdekelt szülők sürgetésének ís engedve, 1907-ben, az iskola fennállásának 50.-ik évében az V. osztály megnyitására kért és Gyapay Pál főispán, Kmety Károly esztergomi, Zlinszky István és Szemere Miklós vármegyebeli országgyűlési kép-