Városi reáliskola, Esztergom, 1941

I. Az iskola múltja.^ A reáliskola, mint iskolatípus, a XIX. század intézménye. 2) De az 1849. előtt létesített reáliskolák (ilyen hazánkban a pozsonyi) lényegesen különböztek az 1849. után alapítottaktól. Az előbbiek kimondottan alsófokú ipari vagy kereskedelmi szakiskolák voltak. 1849-ben azonban megjelent az akkori bécsi kormány reformtörvénye, az „Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen", amely ezentúl az osztrákmagyar birodalom egész területén kötelező érvénnyel új szervezetet adott s új működési célt tűzött ki a középiskoláknak, így a magyarországi középiskoláknak is. 3) Az Entwurf a 8 osztályú gimnázium mellett megszervezte a 6 osztályú reáliskolát. ,,Thun a reáliskolákból olyan magas színvonalú s a gimnáziumokkal teljesen egyenrangú intézeteket akart teremteni, ahol az általános műveltséget nem klasszikusokból, hanem a modern nemzetek. nyelvéből és irodalmából s a speciálisan reális irányú tudományok részletesebb tárgyalásából lehet megszerezni. (Kőrösy.) A Thun-féle Organisations-Entwurf megjelenése után a polgári elemekből álló magyar városok sorra kértek engedélyt reáliskolák szervezésére. Pozsony után Pest, Buda, Kassa következtek. A sorban ötödik Esztergom városa volt. Az esztergomi reáliskola Esztergom város „áldozatkészségének és művelődésszeretetének termő talajából" nőtt ki. A város 1854. máj. 12-én tartott tanácsüléséből kérvényt terjesztett fel a cs. kir. megyehatóság út1) Az intézetünk fennmaradása vagy átszervezése körüli kérdésben a nra. Minisztérium és az iskolafenntartó város közötti tárgyalások alatt megjelent Emlékirat-ból. (Emlékirat. Az esztergomi városi Szent Imre-gimnázium védelmében kiadta az Esztergomi Városi Gimnázium-Reáliskola Volt Növendékeinek é> Barátainak Szövetsége. Esztergom, 1942. — Laiszky nyomda. 62 lap.) Ennek az Emlékiratnak I. fejezetét (alcímei : A városi gimnázium-reáliskola alapításának, fejlődésének története. Az intézet pedagógiai munkássága, a felsőbb tanügyi hatóságok elismerése. A tanulólétszám hullámzása, emelkedése. Az újabb tervek : megszüntetés,áthelyezés, átszervezés.) hozzuk csekély változtatásokkal, ill. kiegészítéssel. 2) A régebbi adatokra forrás : Dr. Kőrösy László : Az esztergomi alrcáliskola története 1857—1887. —Esztergom, 1889. Az intézet 1888/89. évi értesítőjében. 3) Ez az új rendszer léptette életbe a tanári képesítés követelményét, a szaktanítást, meg az érettségi vizsgálatot. Addig minden osztályban egy-egy tanár tanította az összes tárgyakat, most megszűnt az osztályrendszer és életbelépett a szakrendszer. Kevesbedett a tanárok heti óraszáma, de ezzel együtt mélyült a szaktudás és emelkedett a tanítás színvonala. Ezentúl a középiskolában csak az taníthatott, aki három évig rendes hallgatója volt valamely egyetem filozófiai karának és állami tanárvizsgáló bizottság előtt számot adott tudáráról (Pintér Je-'ő). — A? t'ntumrf általában, eltekintve germanizáló törekvéseitől sok értékes újítást tartalmazott és mindmáig alapjává lett a hazai középiskolák további fejlődésének. (Somogyi József : Hazánk közoktatásügye a második világháborúig.) 1*