Városi reáliskola, Esztergom, 1941

9 A névsorban — a kisebb tanulólétszám miatt — az esztergomi reáliskola is szerepelt. A javaslat ugyanis a háború alatti és közvetlen utáni létszámokat veszi alapul, amelyek a legtöbb helyütt — így nálunk is — kedvezőtlen színben mutatják be az intézeteket. Mind a tizenhét város hevesen tiltakozott, agitált középiskolájának tervezett megszüntetése ellen és küldöttségekkel, memorandumokkal ostromolták a minisztériumot azoknak fennmaradása érdekében. A javaslat eredményül végül is csak három középiskola beszüntetését érte el, amely iskolák egyébként is a legkedvezőtlenebb körülmények között működtek : a vasútállomás nélküli Fehérgyarmaton megszűnt a beregszászi gimnázium maradványa, aztán a sárbogárdi községi gimnázium, meg a nyírbátori gimnázium (az Orsz. Közoktatási Tanács indokolása szerint : az ország lcganalfabétább vidékén.) A többi 14 iskola, s így a miénk is msgmaradt. Az iskolafenntartó Esztergom városa állásfoglalásának különös súlyt adott Komárom-Esztergom vármegye határozott állásfoglalása. Az 1924. évi junius hó 17-én tartott rendes havi ülésén „megdöbbenésstl vette tudomásul" az Orsz. Közoktatási' Tanács javaslatát és kéri a Minisztert, hogy a beszüntetésre vonatkozó tervezetet véglegesen ejtse el és a reáliskola további fejlődhetése érdekében fennállását intézményesen biztosítsa. Legyen segítségére végleges épület emelésével és államosítással. Iskolánk pedagógiai munkájának a tanker. kir. főigazgató a húszas évek folyamán évről-évre állandóan elismeréssel adózott. A főigazgatói jelentések alapján azután a nm. vallás- és közoktatási minisztérium ritka kitüntetésben részesítette az iskolát : 32.818 <1925. V. ü. o. sz. rendeletével a tanártestületnek a tanítás és nevelés munkájában elért szép eredményeért elismerését fejezte ki. Gaal Mózes tizenegyévi főigazgatósága alatt nem merült fel többé az iskola fennmaradásának kérdése. A szülőket és az iskola barátait bizonyára érdekli, hogy az iskola legfőbb irányítója és legközvetlenebb ellenőre, az ország legnagyobb tankerületének, a budapestvidéki tankerületnek országos hírű volt főigazgatója, Gaal Mózes, hogyan vélekedett az esztergomi reáliskoláról és munkájáról.

1) Sajnos, ezek a megállapítások hivatalos iratok, az évenkénti

1 ellenőrző főigazgatói látogatások befejezésekor tartott s a nm. vall. és közokt. minisztériumba felterjesztett jegyzőkönyvek mélyén vannak elrejtve s így nem mehettek át eléggé a köztudatba. A 11 jegyzőkönyv sok elismerő megállapításából — tekintettel a hely korlátozottságára — csak 3 rövid szemelvényt idézünk e helyütt. Az 1927. évi március 26-án tartott főigazgatói értekezlet jegyzőkönyvéből : „Kifejezésre juttatom, hogy ennek az intézetnek tanártestülete szerencsés öszszetételében, együttműködésének egymást kiegészítő és támogató összhangjában, a kollégiál-ls érzésnek derűs hangulatában, az iskolai oktató és nevelő munka komolyságában : a legjobbak közül való egész tankerületemben." — Az 1928. évi március 27-én tartott főigazgató! értekezlet jegyzökönyvéből : ,,Az iskola belső élete, az iskolában végzett munka nemcsak megnyugtató, hanem örvendetes is . . . A tanulók létszámának mérsékeltebb volta alkalmat ad a tanárnak arra, hogy minden tanítványát alítpo1) Gaal Mózes főigazgatósága alatt 29 fiú-középiskola tartozott a buda pest-vidéki tankerületbe, még pedig : az aszódi, balassagyarmati, ceglédi, egri, esztergomi, gödöllői, gyöngyösi, hatvani, jászapáti, jászberényi, kalocsai, kecskeméti, kiskunhalasi, kiskunfélegyházai, kunszentmiklósi, mezőkövesdi, miskolci, nagykőrösi, rákospalotai, salgótarjáni, szolnoki, tatai, újpesti, váci összes állami, felekezeti és községi középiskolák.