Városi reáliskola, Esztergom, 1941

10 san megismerje, velők a szó igazi értelmében egyénileg foglalkozzék, de jótékony hatású a tanítás, a begyakorlás, a számonkérés szempontjából is." — Az 1929. évi március hó 11-én tartott főigazgatói értekezlet jegyző­könyvéből :,,Ennek az iskolának belső életét, szemmel látható fejlődését igen nagy lelki örömmel figyeltem a 11 év alatt... A fejlődést nemcsak a felsőbb osztályok népesedése mutatta, hanem a tanári nevelő és oktató munkának minősége is. Nyiltan és nyomatékosan kijelentem, hogy tanítás és nevelés szempontjából tankerületem legkiválóbb iskolái közé tartozik, melynek tanártestülete és igazgatója a legteljesebb elismerésemre tarta­nak méltán számot." A tanulólétszám tovább emelkedik. Mint a vidéki középiskolákban mindenütt, a létszám itt is hullámzik : egy-két-három évi alacsonyabb lét­számra újabb emelkedés következik. így pl. az 1929/30. tanévben már 101 volt a felső osztályok tanulóinak száma. Az intézet fennállásának 75. évé­ben, 1931/32-ben 72 tanuló jelentkezett az I. osztályba, a nyilvános (308) és magántanulók (15) összes száma pedig 323. A következő évek némi csökkenése után újra emelkedő a tendencia s az 1938/39. tanévben már 339 a beírt nyilvános tanulók száma, ugyanakkor a négy felső osztályba 98 tanuló járt. Az 1940'41. tanévben pedig a beírt nyilvános tanulók szá­ma 342, ebből 114 a felső osztályos nyilvános tanuló. A létszám ellen tehát már jó ideje kifogás nem emelhető. 1932. júniusában ünnepelte az intézet fennállásának 75-ik évét. A Bí­boros Hercegprímás Ür őemínenciája jelenlétében lefolyt fényes és lelkes jubileumi ünnepségről részletes beszámolót az intézet 1931 32. tanévi Ér­tesítője adott. A mind reálgimnáziumi, mind a reáliiskolai iskolatípust eltörlő és az „egységes középiskolá"-t (gimnázium) megalkotó 1934. évi XI. tc. életbe­lépése folytán a városi Szent Imre-reáliskola is az 1934/35. tanévtől foko­zatosan gimnáziummá alakult át. A harmincas évek derekán az a javaslat merült fel, hogy az iskola­fenntartó város elismerten súlyos iskolaügyi terhein a közoktatásügyi kor­mányzat úgy segíthetne legegyszerűbben, hogy az iskolát tanártestületé­vel, felszerelésével együtt áthelyezi Pestszentlőrincre. A város képviselő­testülete azonban nem járult hozzá ehhez a tervhez ; kimondotta, hogy inkább vállalja továbbra is a fenntartás terheit, de közel nyolcvan éves középiskolájának áthelyezésébe a már többször kifejtett városgazdasági és városi iskolaügyi érdekek miatt nem egyezik bele s a segítésnek egészen más módját kéri és reméli az illetékesektől. Az 1934 35. tanévben a VKM. 32000./1934. V. a. 1. számú rendelete értelmében a reáliskola I. osztálya átmenetileg reálgimnáziummá ala­kult át. Az 1935/36. tanévtől kezdve az 1934. évi XI. tc. értelmében az intézet gimnáziummá alakult át. Az utolsó reáliskolai érettségi vizsgálatot 1940-ben tartottuk. Az első rendes latin érettségi vizsgálatot 1941-ben. Most, hogy az 1938. évi XIII. tc. megalkotta a „gyakorlati irányú kö­zépiskolák" négy fajtáját (líceum, mezőgazdasági-, ipari-, kereskedelmi középiskola), újabban az a terv merült fel, amelyet kisebb helyi érdekelt­ségek támogatnak, hogy a helyben már fennálló gyakorlati irányú közép­iskola, a liceum mellé még egy gyakorlati irányú középiskola létesíttes­sék, még pedig a városi Szent Imre-gimnázium felső tagozatának megszün­tetése után, annak helyébe. Ezt a tervet a városi költségvetés javára elér-

Next

/
Thumbnails
Contents