Városi reáliskola, Esztergom, 1934

31 kényszermunka tehát különösen kimerít és elkedvetlenít, mert kevesebb munkára sokkalta nagyobb energiát használ fel. Minél érdekesebb valamely önmagában nehéz munka, annál kevesebb védekező reflexet vált ki... Ha az érdeklődés teljes, akkor egyáltalában semmi reflex nem lép fel (kivéve azt az egyetlen, tisztán passzív természetű ellenállást, amely minden „munkát" kisér: az idegállomány ellenállása a változással szemben.)" (Id. m. 122. I.)

1 A felkeltett érdeklődéssel párhuzamosan fellép aztán a harmadik lelki tevékenység, amelyre a „tanulás"-ban szükségünk van: a figyelem. Ez minden lelki működésnek egyik legfontosabb föltétele. Nélküle ugyanis nincsen pontos szemlélet, nincsen biztos bevésés és megtartás, nincsen produktív gondolkodás, sem célok elérésére törekvő akarás; viszont a figyelem gyöngeségének következményei: hiányos szemlélet, bizonytalan emlékezet, ugráló gondolkodás és erőtlen akarás. (Kornis, III. 57. 1.) A figyelem hatása a tudattartalom szempontjából abban áll, hogy tárgyát a tudat középpontjába (Fröbes szerint: az átélés középpontjába) emeli, amivel a kiemelt tudattartalom világosságának fokozása jár. De a figyelem nemcsak azt jelenti, hogy a figyelemsugár a tárgyi tartalmak közül egyeseket a tudatosság magasabb fokára kiemel, hanem azt is, hogy az én bensőleg mindig annál a tárgynál van, amelyre a figyelem irányul. Hogy a figyelem mennyire összefügg az érdeklődéssel, mutatja az, hogy egyes pszihológusok az érdeket és a figyelmet egymással azonosítják. Mac Dougall: „Az érdek: lappangó figyelem : a figyelem tevékenységbe átment érdek."

2 De lényeges kapcsolat áll fenn a figyelem és akarás tényei között is, úgy, hogy egyesek (pl. Wundt) a figyelmet csak az akarat megnyilvánulásának tekintik. Ebből a közeli kapcsolatból érthető azután, hogy a figyelem nevelése egyben az akarat nevelését is jótékonyan befolyásolja. A mi nevelői szempontunkból különösen három mozzanatot kell itt még kiemelnünk: a) Van a figyelemnek egy fontos negatív mozzanata is, amelynél fogva nemcsak a szórakozottságot és unalmat (a figyelem ellentétei) gátolja meg, hanem minden más viselkedésfolyamatot is, mely nem függ össze a figyelem tárgyával.

3 — b) A tapasztalás azt mutatja, hogy az ingerek egyformasága fárasztja a figyelmet, viszont különböző érzékterületekről való ingerek együttes hatása állan1 V. ö.: Szlányiné— Welton, id. m. 37. 1. „Ha a gyermek érdeklődik a munka iránt, az a kitűzött eszmény, hogy jól végezze el; ha nem érdeklődik iránta, eszménye csak az, hogy oly hamar végezze el, amint csak lehet." 2 Idézve Kemény: Magyar Pedagógiai Lexikon-ban, Bpest, 1933.600. hasábon. 3 Id. m. u. o.