Városi reáliskola, Esztergom, 1934

25 utóbbi fogalommal már egészen közel jutottunk problémánk megoldásához, vizsgáljuk meg azt közelebbről.

1 Némi nehézség van abban, hogy az „érdeklődés" meg az „érdek" fogalmaknak

2 — mivel a velük jelzett lelki jelenségek az értelmi (képzet), érzelmi (biologiai) és akarati (figyelem) mozzanatoknak egy sajátszerű komplikációja — még nincsen eléggé tisztázott, pontos logikai meghatározása.

3 A különböző pszichologusok és pedagogusok az „érdeklődés" lelki jelenségében hol az érzelmi, hol az értelmi, hol az akarati komponenst hangsúlyozzák ki. A kérdést itt részletesen nem fejtegethetjük, de tájékozásul néhány meghatározást ide iktatunk. Herbart meghatározása,

4 — akinek pedagógiai elméletében az „érdeklődés" centrális helyet foglal el, — inkább körülírás. „Az érdeklődés szó általában a szellemi tevékenységnek azt a faját jelenti, melyet az oktatásnak meg kell teremtenie, mert nem szabad beérnünk a puszta tudással." (62. 1.) Megkülönböztet közvetlen és közvetett érdeklődést, azonban az utóbbi — szerinte — olyan, hogy „minél jobban elhatalmasodik, annál inkább egyoldalúságot vagy épen önzést eredményez." (63. §.) Azért főprincipiuma: a közvetlen érdeklődés sokoldalúsága. Módszere: a tanítás művészetével önkénytelen figyelmet ébreszteni. „Ebben rejlik az az érdeklődés, amelynek felköltése a mi szándékunk." (73.§.) Csakhogy ő — intellektualisztikus álláspontjából kifolyólag, amely szerint a lélekben csak képzetek vannak s mindaz, amit érzelemnek, vágynak, akaratnak mondunk, nem egyéb, mint a képzetek 1 Az érdeklődés lélektanával nálunk legelőször és részletesen Nagy László foglalkozott: A gyermek érdeklődésének lélektana. Bpest, 1908. Az ő eredeti kutatások alapján nyert megállapításai és eredményei annál értékesebbek, mert „Az érdeklődés fejlődése" címmel már 1907-ben megjelentek a Zeitschrift für exp. Pad. V. évf.-ban, míg Claparéde — akinek érdeklődés-fejlődési megállapításai a lényeges pontokban megegyeznek a Nagy Lászlóéival — csak idézett könyvének II. kiadásába (1908.) vette fel A szellemi fejlődés-ről szóló részt s ebben a vonzó nevelésről és az érdeklődésről szóló fejezeteket. Claparéde különben nagy tisztelője volt Nagy László tudományos munkásságának. 2 A nehézség egyik forrása, hogy a nyugati nyelveknek e kétféle fogalom megjelölésére csak egy szavuk van : Interesse, l'interét, interest, s így ugyanazzal a szóval jelölik az érdek-et is, meg az érdeklődés-t is. 3 V. ö. Dewey, id. m. 1. 1. „Az érdeklődés szoros összefüggésben van az érzelmi élettel, de az értelmi élettel is, mert kapcsolatos a figyelemmel, ha ugyan nem azonos vele. Az érdeklődésnek igazán találó magyarázata szükségessé tenné az érzet és a megismerés lélektanának, az érzelem és ismerés kölcsönös viszonyának, a kettőnek az akarattól való függésének — vagy függetlenségének — teljes kifejtését." 4 Herbart: Pedagógiai előadások vázlata. (Umriss padagogischer Vorlesungen) Ford. Nagy J. Béla. Bevezetéssel ellátta Fináczy Ernő. Bpest, 1932. 43., 44. és 48. 1.