Városi reáliskola, Esztergom, 1934

26 járuléka, tartozéka, tónusa, hangulati állapota

1 — ezen belső tevékenységen csak értelmi tevékenységet értett. „A Herbart-féle pszichológia szerint az érdeklődés nem lelki tevékenység, hanem a képzetek hatása és visszahatása. Az érdeklődés sajátos faja az érzelemnek, az érzelmek pedig mind a képzetek mechanizmusától függnek. Így történik meg aztán az, hogy ő az érdeklődést csupán eredménynek, valami leszármazottnak látja, mely lehet cél, de nem lehet eszköz, nevelési motívum.

2 Az érdeklődés nála a képzeteknek passzív teremtményévé válik, nem pedig irányítójává." (Dewey, id. m. 23. 1.) Herbart követői csakhamar érezték mesterük értelmi elméletének egyoldalúságát és az érdeklődés folyamatainak keletkezésében mind nagyobb szerepet tulajdonítanak az érzelemnek is. így pl. Rein mestere nyomán ugyan még azt mondja egy helyütt, hogy „az akarat a képzettömegekben gyökerezik," de már hozzá teszi, hogy a tudásból csak úgy lesz akarat, ha a tudás benyomul a kedélybe és érzelmi hangulatokkal kapcsolódik. Mivel az érzelem a mi bensőnknek értékelő szerve, ez ad értéket a tudásnak ; ez köt össze bennünket belsőleg a tárgyakkal s „amikor az érzelem a részvevő mozgalom állandó állapotává erősödik, érdeklődésnek mondjuk."

3 Claparéde szerint

4 az érdeklődés a „szellemi meghatározottság fontos tényezője." Az „érdek" kifejezés tehát adaequat viszonyt fejez ki, a megfelelő kölcsönösség viszonyát a tárgy és az alany között. Önmagában érdekes tárgy nincs; mindig az illető megfigyelő pszichofiziologiai diszpozíciójától függ az, vájjon a tárgy érdeklődést ébreszt-e benne; ez pedig csak akkor következik be, ha az illető alany arra van hangolva, hogy a tárgy lekösse (= érdeklődés); de másfelől az illető alany is csak akkor érdeklődik valamely tárgy iránt, ha az fontossággal bir reá nézve (= érdek). További fejtegetései során arra az 1 Fináczy bevezetése Herbart id. m.-hez, 19. 1. — V. ö. 42. 1. 2 Herbart, id. m. 44. I. jegyzet: „A tanulásnak arra kell szolgálnia, hogy érdeklődés fejlődjék belőle. A tanulásnak véget kell érnie, az érdeklődésnek pedig egész életünkön át meg kell maradnia." — Szellemes ezzel szemben Gaudig megjegyzése: Warum aber soll das Interesse nur bei der Erhaltung, der Erweiterung, der Durchsetzung des Gewussten ins Spiel kommen, warum nicht schon bei dem Erwerb des Wissens ? Das Wertgefühl für das, was gelernt werden muss, gehe, wenn es möglich ist, dem Seelenzustand voraus, begleite ihn als Qefühl für den Wert dessen, was gelernt wird, und für die Lernarbeit selbst und trage mit seiner Kraft den geistigen Besitz, alsó das jenes Streben, den geistigen Besitz festzuhalten und zu wahren, entsteht." (Id. m. 63—64. 1.) 3 Rein: Pádagogik in systematischer Darstellung. Langensalza 1906. II. k. 171. 11. 4 Claparéde id. m. 6. §. Az érdeklődés pszicho-biologiai felfogása. 127—132. 1. — 7. §. Az érdek fejlődése. 132—159. 1.