Városi reáliskola, Esztergom, 1934

14 gyermeke, de alaposan semmihez."

1 — És Kornisnak volt bátorsága kimondani a kemény szót: „Az iskolát természeténél fogva konzervatív intézménynek szokás nevezni. A mi iskolarendszerünkre ez túlfinom kifejezés: iskoláink nem konzervatívek, de egyenest elmaradottak."

2 A magyar tanárság egyetemes vágyának adott tehát kifejezést a III. Egyetemes Tanügyi Kongresszuson dr. Madai Gyula, az Orsz. Középiskolai Tanáregyesület elnöke imígyen szólván: „A háború vérkeresztségén átment emberiség új iskolát, új ifjúságot, új embertípust akar."

3 Ezek nagyon komoly megállapítások. Nekünk pedagógusoknak nagyon csekély vigasz az, hogy az iskola válsága világjelenség

4 és a 1 Kornis Gyula•• A reálgimnázium kérdése. Magyar Művelődés 1. évf. 1.—3. sz. 16. 1. — Ezzel egészen egybehangzók annak a körkérdésnek megállapításai, amely kérdéssel a Magyar Humanisztikus Gimnázium Híveinek Egyesülete fordult a magyar egyetemi és főiskolai tanárokhoz, hogy mondjanak véleményt a főiskolák hallgatóságának szellemi szintjéről és tudományos pályákra való alkalmasságáról. — 75 tanártól érkezett válasz, amelyekből az a lesújtó eredmény állapítható meg, hogy a főiskolákon tanuló magyar ifjúság általános képzettsége, tudományra való hajlandósága csekély, főiskolai munkájának elvégzésére hiányos felkészültségénél fogva képtelen, idegen élőnyelvi ismerete a semmivel egyenlő. „A középiskola tehát nem készít elő kellőleg az egyetemre, mert nem ad általános képzettséget, nem tesz alkalmassá a logikus gondolkodásra, ...nem tanít és nem nevel, tehát feladatát nem teljesíti." L. Balogh József ismertetését: Középiskolai kérdések az egyetem szemszögéből." Magyar Szemle, I. évf. 3. szám. 2 Kornis: Iskolarendszerünk reformja. Magyar Középiskola. XIII. évf. 1920. 1.-6. szám, 2. 1. 3 Dr. Madai Gyula: Középiskoláink és nemzeti kulturánk egysége. A III. Egyet. Tanügyi Kongresszus középiskolai szakosztályán tartott felolvasás. Orsz. Tanáregyl. Közlöny, 52. évf. 1928. 5. szám, 230. I. 4 V. ö. Gaudig: Didaktische Práludien. Teubner, Leipzig, 1909. „Die Jugend unserer Zeit (ist) nicht mehr in dem Masse wie frühere Qenerationen zu einem einfach plichtmassige. Handeln in der Schule bereit. Das Qebot der Schularbeit ist ihr keineswegs mehr ein kategorisches, weiterer Begründung nicht mehr bedürfendes Gebot... vor allém aber fehlt es der Jugend unserer Zeit... vielfach an der rechten Eindrucksfáhigkeit für die idealen Fragen." 67. 1. — ... der gegenwartige Zustand, den ich nicht anders als den einer inneren Schulentfremdung unserer Jugend bezeichnen kann ..." 69. 1. — Lay: Experimentelle Pádagogik mit besonderer Rücksicht auf die Erziehung durch die Tat. Teubner, Leipzig, 1912. II. Aufl. 51. I. „Ein gut Teil der Übelstande der modernen Schule hat seine Ursache in dem Vielerlei der zusammenhanglosen Unterrichtsgegenstánde, in dem Mangel an Korrelation der Reaktionen; in der Zersplitterung und Schwáchung der Schülerkraft. Wir müssen suchen, unsere Lehrplankonglomerate durch organische Lehrpláne zu ersetzen." — V. ö. Dewey: The school and society. (Az iskola és a társadalom.) Ford. Dr. Ozorai Frigyes. Bpest, 1912. (Az eredeti 18. kiad. Chicago 1928.) Szerinte az iskolareform kérdése nem egyes nevelők újítási törekvéseinek kifejezése, hanem a társadalmi átalakulás szükségszerű következménye. A mai iskola — szerinte — a középkor kulturális szükségletei szerint van berendezve.