Városi reáliskola, Esztergom, 1934

15 reform szüksége általános. Némi mentségünk, hogy az iskolázás eredménytelenségének előidézésében legnagyobbrészt olyan mozzanatok hatnak közre, amelyek befolyásunkon és ráhatásunk körén kívül esnek. Weszelynek negyedszázaddal ezelőtt írt sorai

1

6 talán ma aktuálisabbak, mint Íratásuk idején. „A mi korunk is a forrongások és változások korszaka. Megváltoztak a gazdasági viszonyok és ezzel az élet fönntartásának a föltételei, az élet küzdelmeinek a módjai. Megváltozott a világnézet... Megváltozott főkép az értékek megítélése. De megváltozott a kultura tartalma is a tudományok, főkép a természettudományok óriási haladása következtében."

1 — Mi úgy érezzük, hogy mindehhez még egyet kell hozzátennünk: megváltozott a gyermek is, megváltozott a mai gyermek lelki-világa, alkata. Csak az iskola maradt lényegileg változatlan célkitűzésében, tantervében, tanító-oktató módszerében egyaránt. De mi nem elégedhetünk meg a bajok és hiányok megállapításával. Nem elég csak a „korszellem" megváltozására hivatkozni s ezt a „szegény absztraktumot, amely védekezni se tud, tenni felelőssé mindenért" (Gaudig, 65. I.). Minden magyar pedagógus kötelessége, hogy a javítás és megújulás útjait-módjait keresse. Ez a kis dolgozat is ebből a meggondolásból fakadt, szerény hozzájárulás — egy tégla — óhajt lenni az új iskola épülő templomához. * Miképen lehetne tehát a tanítás intenzitását fokozni s ezzel tanításunk eredményességét növelni? A fentiekben megállapított eredménytelenség okául röviden azt szoktuk mondani, hogy a mai tanuló nem „tanul" a szónak régi (némelyek szerint egyedül helyes) értelmében. Ez azonban nagyon általános megállapítás, nekünk konkrétebb adatok kellenek. Mennyiben nem „tanul" tehát a mai gyermek? Tapasztalati adatok: a mai tanuló alig érdeklődik az iskolai munka, az iskolai tanulmányok iránt; ebből kifolyólag nem figyel a tanítás alatt; sokkal kevesebbet, vagy épen nem olvas ;

2 a bevésést szolgáló emlézéstől irtózik; öntevékenysége a (nagyrészt elvont) iskolai tananyag kiegészítésében, elmélyítésében vagy ügyességek elsajátításában a lehető legcsekélyebb ; sablonos vagy gépies, türelmet és kitartást igénylő munkára (ideszámítom az ismétlést, a begyakorlást is, ilyen legtöbbször a házi feladatok készítése, rajzok kidolgozása stb) nehezen kapható. És ehhez hasonlók. Mindezekből természetes: hogy ha nincsen érdeklődés, figyelem, megértés, bevésés, begyakorlás, elmélyítés, akkor — amint azt egye1 A modern pedagógia útjain. 144. 1. s Talán innen van, hogy a mai tanuló ideális értékekért, virtuális javakért alig lelkese 'ik. Mi eszményeinket még főleg olvasmányainkból merítettük.