Városi reáliskola, Esztergom, 1934

« 11 kifejtessék és gyakorlati tanmódszer által kedv a tanulmányok iránt gerjesztessék." Arany János, a debreceni kollégium egykori növendéke, később kilenc éven át nagykőrösi professzor, még deresedő korában is (Bolond Istók, II. ének, 1873.) keserű emlékekkel van ifjúkora iskolájáról. „Iparkodott ő „a becsületért" / Tanulni ugyan annyit a „tanárnak," / Hogy nem nevezték publice szamárnak / S elfújta hangosan, amit nem ért / — Mégis: csüggeszté e taposó malom / Egyhangúsága és az unalom." — Néhány sora rávilágít az akkori módszerre is: „Magolni kelle kő, virág nevét." Vagy: „Történelemből, ha micskét tanult is / ... Nem az volt, mi szellemnek mondatik: / De a föld minden évszáma s királya, / Meg a tanító körmönfont irálya." — Sőt a ma sokat emlegetett túlterhelésre is van célzás e költői önéletrajz 37. szakában : „Csodálatos fő : hova fér e zagyva, / Emészthetetlen bruttó töltelék ? / Jut-e fiókja mind ennek az agyba' ? / Vagy mint edény ha színig megtelik, / A többi átfoly még nyomot se' hagyva ? — / Elfolyt biz' abból, gondolom, elég ..." —^ S az így nevelt ifjú : „Képzelme alacsony, kedélye száraz, / Érzelme nincsen, vagy rideg, sivár az."

1 Ez után a két, szinte „klasszikus" adat után érdekes és tanulságos volna innen kezdve a világháborúig évtizedről-évtizedre végigmenni ezeken a panaszokon és kritikákon, amelyek szünet nélkül, állandóan felhangzottak, ámbár időközben néhány ízben is voltak kisebb-nagyobb terjedelmű iskolai reformok. (Legjelentősebbek: az 1879. évi (Kármán alkotta) és az 1889. évi új Középisk. Tantervek, az 1883. évi XXXI. t. c., meg az 1903. évi új Utasítások.) De ez messze vinne tárgyamtól. Azonban mégis rá kell mutatnom arra, hogy nemcsak a társadalom, de maguk a pedagogusok is állandóan sürgették a reformokat s kongresszusokon, értekezleteken, folyóiratokban ismételten rámutattak a hiányokra és kívánták az iskolának, az oktatásnak megújulását. „Az iskoláknak is símulniok kell az emberekhez, mivelhogy az emberek kedviért vannak, — írja Gaal Mózes; ha az emberek lelki szükségei változnak, az iskoláknak is ezt a lelki szükségletet kell szolgálniok, tehát módosulniok kell." — Majd alább : „A nevelésnek az egész vonalon teljes reformra volna szüksége."

2 A győri tankerület V. igazgatói értekezletének jegyzőkönyvében olvassuk: „A mai tanuló ifjúság között feltűnően sok olyan tanuló 1 Bolond Istók, II. é. 21., 25., 28., 30., 31., 37., 39., 43. versszak. - V. ö. Fináczy: Arany János. Világnézet és nevelés (Filozófiai Könyvtár 8. sz.) Bpest, 1925. 108. 11. 2 Gaal Mózes: A jövő iskolája. Bpest, 1909. 8. és 164. 1.