Városi reáliskola, Esztergom, 1933

17 És végül fölkeresett bennünket ezen a családi ünnepünkön az, aki minden örömünkben, minden szomorúságunkban meleg szavával lélekben mindig idejön közénk, még most is, amikor a hivatalos kapcsolat már régen megszakadt közöttünk, de akit a szeretet szálai maradandóan idefú'znek mihozzánk: levelet írt a jubilásnak a mi szeretett „Mózsi bácsink," a budapestvidéki tankerület nyugalmazott volt kir. főigazgatója, Gaál Mózes is. Levelének szövege: Kedves Andor fiam, megtudtam, hogy 25 éves tanári évforduló szakadt a nyakadba s így azok, akik szeretnek, előrántanak téged is ünneplés céljából. No hát én is itt vagyok, a te igaz barátod. Örömmel jöttem, hogy kezet szorítsak Veled, s a szemedbe mondjam, hogy szeretlek, becsüllek, mert érdemes vagy szeretetre és becsülésre. Most hadd örüljenek velem, akik igazán szeretnek téged. Legyen sok örömed ebben a kevés örömű életben. Áldjon meg az Isten én kedves Andorom! Mózsi bácsi. Emlékül a kartársak jubiláns kollegájuknak tokban elhelyezett díszes albumot nyújtottak át, amely pergamenre írt művészi címlap után a tanári kar fényképeit tartalmazza. Ad multos annos!