Városi reáliskola, Esztergom, 1933

12 A muszsika lényeges eleme volt egész életének és kedves egyéniségének. Plató szerint a muzsika az ellentétek egymásfelé közelítésének a tudománya s a harmóniának és ritmusnak ebben az elvont viszonyában könnyen felismerhető az istenség. Az istenséghez járt tehát közel akkor, amikor szívvel-lélekkel muzsikált. A munka meg a muzsika, ez a kettő töltötte be egész életét s én úgy hiszem, hogy azért tudott mindig olyan sokat és oly lélekkel dolgozni, mert a muzsika kasztaliai forrásából merített újra és újra annyi lelki erőt, annyi lelkesedést, annyi optimizmust, amely sohasem engedte elcsüggedni, — és annyi jóra való készséget. * Tudományos ambícióit a fészekrakás, az otthonalapítás vágya szerelte le. Idejött közibénk, mert vonzotta őt ennek az ódon városkának lélekmélyítő csendje, mesélő kövei és madárdalos levegője. Érdekes, hogy csak a háború után lakott egy rövid ideig a város belterületén, különben mindig, előbb is, utóbb is, a város szélén telepedett meg, hogy közelebb legyen a természethez, a fákhoz és virágokhoz, s hogy minél nagyobb darabot lásson ebből a fényes, napsugaras, aranycsillagos esztergomi égboltozatból. Itt örvendett szép családjának, jó gyermekeinek, akiknek gondos és okos nevelője volt. Talán azért szerette olyan nagyon a más gyermekét, sok száz fiatal tanítványát, mert mindegyikben a maga féltveféltett gyermekét látta. * Tanítványai nagyon szerették, mert a szivével tanította, vezette őket. A szülők nagyon becsülték, mert sohasem az elvont tanárral, hanem a velük együttérző, szenvedő, küzdő családapával állottak szemben, amikor vele tanácskoztak. Tanítási módjának illusztrálására álljon itt egy eset. Egyik, néhány éve jelesen végzett volt tanítványa mesélte nekem a napokban: — Nagyon fáj, mondá, hogy Rayman tanár úr meghalt. Nagyon szerettük az ő természetrajzi meg kémiai óráit. Nagyon sokat, szépet, érdekeset tanultunk tőle, mert a száraz tananyagot ezerféle módon tudta fűszerezni. Az egyik ásványtani órán a bazaltot tárgyaltuk. Elmagyarázta, hogy a bazalt főképen földpátos vulkáni kőzet, elmondotta lényeges elegyrészeit, kémiai tulajdonságait. Aztán képen bemutatta, hogy a bazalt gyakran oszloposságot mutat, meg érdekes hegykúpokat alkot. Ismertette lelőhelyeit: mesélt a balatonmelléki bazaltkúpokról, meg a rajnamenti bazalthegyek romantikus szépségéről, végül a legérdekesebb bazalt-képződményről, a Skócia melletti Hebridák-szigetcsoportja egyik szigetéről, amelynek partján a bazalt egyenes, meg görbült oszlopai különös barlangszerű üreget alkotnak: a világhírű Fingal-barlangot, amelyben a tenger hullámzása, különösen vihar idején, ágyúdörgéshez hasonló zajt okoz. Nevét ez a barlang Fingaltól, az ó-ir hősmondák hősétől nyerte, akinek tetteit és kalandjait megéneklő ossziáni költemények sajátos misztikuma, fájdalmas hangulata inspirálták Mendelsohnt, a világhírű zeneszerzőt skóciai útjában egyik legszebb zenekölteménye, a „Hebridák nyitányá"-nak megírására.