Városi reáliskola, Esztergom, 1931

16 ményt is, hogy... az összeépített és 15 ezer lakost számláló, kizárólag mezőgazdászaira és iparra utalt városok érdekében egy reáltudományokat művelő tanoda fenntartása közös követelmény, odaterjed tiszteletteljes kérelmünk: Méltóztassék a tek. megyei bizottságnak kegyesen elhatározni azt, hogy az összeépített városok a kir. várossal együttesen alapított reáliskola költségeihez aránylagosan hozzájáruljanak és a hivatkozott hazafias szellemű 1861. évi 285. sz. megyetvhatósági határozat épségben tartása mellett Esztergom vármegye részéről is ezen tanoda erkölcsi és anyagi támogatásban részesíttessék." 15. (Kaan János tanár kitüntetése). „1886. okt. 14-én a reáliskola legrégibb tanárát, Kaan Jánost, legfelsőbb királyi kitüntetése alkalmából Esztergom város közgyűlése lelkes ovációkban részesítette. Az elnöklő alispán a városi képviselők, a reáliskolai tanárok, tanulók s a nagy közönség előtt bejelentette, hogy Ferenc József apostoli királyi Felsége Kaan János reáliskolai tanárt a közügyek terén szerzett érdemeiért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Lelkes üdvözlő beszéd kíséretében tűzte fel az alispán a kitüntetett tanár mellére a királyi elismerés jelét..." 16. (Állandó igazgató). „1868-ban a város képviselete a felsőbb tanhatóság részéről támasztott követelményeknek megfelelőleg az igazgató-tanársági változásokat megszüntette s az igazgató-tanárság tisztére állandóan Obermayer György tanárt nevezte ki; továbbá a hatodik tanári állás szervezését és fenntartását határozatilag kimondotta." 17. (Tanulók országos arányszáma). Egy 1896-ban készült kimutatás szerint az esztergomi alreáliskola Nagymagyarország akkor fennállott 25 (21 nyolcosztályú, 4 négyosztályú) reáliskolája között (a főreáliskoláknál csak a négy alsó osztályt véve figyelembe) létszám tekintetében 178 tanulójával épen a középen, a 13-ik helyen állott. 18. (Második helyiségünk). Abból az épületből, ahol 1857—1907-ig volt az intézet elhelyezve s amelyben a 4 osztály is csak szűken elfért, az V. osztály megnyitásával az 1907/08. tanév végén távoztunk a nm Vall.- és Közokt. Minisztérium engedélyével a szentferencrendi társház kibérelt tágasabb helyiségeibe. Ennek II. emeletén elfért mind a 8 osztályterem, I. emeletén volt a term.-rajzi és a chemiai szertár és előadóterem, továbbá a tanári szoba, szülői fogadó és az igazgatói iroda, földszintjén pedig a fizikai szertár és előadóterem, valamint az iskolaszolga lakása. Ez a helyiség sem volt egészen megfelelő, a tantermek, szertárak aránylag szűkek, a kicsi ablakok miatt a világítás gyönge volt, de elég jó elrendezésű és télen könnyen fűthető. Itt tanítottunk 1927. nyaráig,