Városi reáliskola, Esztergom, 1931

17 amikor a bérlet felmondása miatt újra vissza kellett térnünk régi helyiségünkbe, amelyből az elemi iskola —' új épületet kapván, — kiköltözött. Jelenlegi épületünk hiányait az évi Értesítőnkben tesszük mindig szóvá 19. (Tornaterem, játszótér). Hetvenöt éve — s nem volt soha tornatermünk. Ha csak nem nevezzük annak azt a mindössze 40 m

2 területű régi tűzoltó-szertárt, amelyben 1907-ig tornáztunk. Később a szomszéd bencés gimnázium tornatermét használtuk a délutáni órákban, aminek folytán a vasúttal bejáró tanulók nem részesülhettek rendszeres tornatanításban. 1924-től kezdve aztán engedélyt kaptunk a gimnáziumi tornaterem délelőtti használatára. 1929. óta az új elemi iskola innen 10 percnyire levő hiányosan felszerelt tornatermét használjuk ugyancsak a délelőtti órákban. Játékterünk sincsen. A 900-as évek elején a Borju-mezőn jelöltek ki játszóteret ifjúságunknak, de a messze fekvő, egyenetlen talajú legelőtérség nem volt erre alkalmas. Jellemző adatot sorolunk fel erre nézve az 1906/07. évi Értesítőből: „Hogy pedig mekkora szükség volna egy egészséges játszótérre, azt a három helybeli középfokú intézet (gimnázium, reáliskola, tanítóképző) népessége mellett eléggé igazolhatja ama tény, hogy Esztergom ifjúsága nem ismeri s nem is kedveli a mozgójátékot, hiszen szabad idejében e 700 tanulóból (a 3 intézet együttes létszáma) legfeljebb 50 vesződik a rúgólabdával. Kis bőrlabda csak külön szorgalmazásra kezd forgalomba jönni, mert eddig készítésével senki sem foglalkozott. Több mint a fele e nagyszámú ifjúságnak ezen dunamenti városban nem tud sem úszni, sem korcsolyázni, evezni pedig csak itt-ott lopva merészkedik néhány tanuló ahelyett, hogy a Fegyelmi Szabályok idevonatkozó kedvezményes intézkedését a szülők bevonásával igénybe venni törekednének. Esztergom város közegészségi viszonyainak számokban kifejezhető kedvezőbb képe várható az ifjúsági játékok eredményes szorgalmazásától s minden irányú gondozásától." (Ma már természetesen lényegesen más a helyzet. Úszni, korcsolyázni majdnem minden ta.iuló tud és gyakorolja is, — (ehhez nem kell játszótér, itt a fölséges Duna !) — az evezés pedig, mivel nagyrészt csónak birtokától feltételezett, emiatt nem olyan intenzív. — De azért a játszótér mégis nagyon kellene!) 20. (A tanári kar áldozatkészsége a reáliskola fejlesztése ügyében.) Amikor az államosításra való ismételt törekvésnek újabb meddősége tudomásra jutott, nehogy a fejlesztéssel járó átmeneti teher vállalása az iskolafenntartó város közönsége elkedvenetlenedésének lehessen okozója, az intézet tanári testülete 1907. márc. 19-én tartott rendkívüli értekezletén 154/1906—07. sz. a a következő egyhangú határozatot hozta: „Minthogy a tanári kar erkölcsi érzületének teljes őszinteségével kész szolgálatot tenni Esztergom város kulturális és gazdasági érde3