Városi reáliskola, Esztergom, 1931

15 „Esztergom sz. kir. város képviselőtestülete éveken át nagy gondok között állapítja meg költségvetésének kiadási tételeit, melyek részben az államkormányzat érdekében, részben a városi önkormányzat körül felmerülnek s fájdalommal kell minden alkalommal tapasztalnia azon zsibbasztó helyzetet, hogy a város óriási terheivel egymagára nem hagyatva évtizedek óta úgy kulturális, mint egyéb közművelődési törekvéseiben. E királyi város költségvetései, melyek éveken át a tek. megyei bizottság elé terjesztetnek, igazolják azt, hogy ezen 9000 lelket alig számláló város magára a tanügyre évenkint 10.000 forintot szavaz meg, nem számítva ide a másfélszázezer forint értéket felülmúló tanépületeinek fenntartási és felszerelési költségeit. A legszerényebb kívánságok mellett is ezen elismerésre méltó ténykedésében senki által nem támogattatik, maga az összeépített három város, mely ezen áldozatkészségnek szellemi hasznát velünk közösen élvezi, hidegen nézi a megfeszített küzdelmet, mely a jelenlegi mostoha viszonyok között kettős súllyal nehezedik akaraterejére. A haladás korában, melyben élünk, a tanügy iránt is fejlettebbek az igények; érzi e város közönsége azt, hogy a közművelődés fokozására többet kellene tennie a fentebbieknél is; de a lakossság száma, annak anyagi viszonyai és az általános administratiora fordított költségek terhei nincsenek egymással arányban és a kor igényeinek fejlettebb kívánalma a fokozott kiadástételek között elhangzik. ... Ilyen viszonyok között, habár fájdalmas érzülettel és tudatában annak, hogy az iskola sohasem sok, mégis határozatilag kimondotta e város közönsége azt, hogy négy osztályból álló és jóhírnévnek örvendő reáltanodáját ezen tanév végénél tovább fenn nem tarthatja, hacsak annak költségeihez az annak szellemi hasznát is élvező szomszédvárosok, illetve a tekintetes megye bizottsága erkölcsi és anyagi támogatásával hozzá nem járul. A reáliskola törteneti adataiból kiderül, hogy a reáliskola eredetileg is a négy város közös elhatározása és aránylagos költségviselése mellett alapíttatott; „hogy 1861-ben Esztergom vármegye a költségek közös természetét, az összeépített városok terhére hatóságilag kimondotta; hogy maga a vármegye a reáliskola ügyét melegen felkarolta és nemcsak a legszélesebb erkölcsi támogatásban részesíté' hanem költségeinek egy negyedrészét elvállalta." Ha ezt Esztergom vármegye 1861-ben tette, midőn Esztergom kir. várossal csak mint törvényhatósággal volt összeköttetésben, menynyivel erősebb lehet reményünk ma arra, hogy midőn a kir. város a megyébe törvényileg beolvasztva, annak nemcsak közigazgatási és megyei központját, hanem közművelődésileg is hivatásszerű gócpontját képezi, a tek. tvhatósági bizottság, az 1861-ik évben kormányozott megyei képviselőtestület emelkedett szellemével fogja felkarolni reáltanodánk ügyét, azt városunk anyagi áldozatkészségének dacára elejteni és megsemmisíteni nem hagyja, hanem az elődők lélekemelő példáján haladva, ezen tanodai ügynek 1861. évben — a politikai viszonyok változása közben — megszakasztott fonalát kezébe veendi és virágzását elősegíteni törekszik. Mindezeket... jól megfontolva és tekintetbe véve azon körül-