Városi reáliskola, Esztergom, 1931

11 csengő, férfias hangon felszólalt e nemes városnak érdemekkel teljes polgármestere, Takács István úr és először is ékes szavakkal megköszönve a számos és fényes gyülekezetnek ez ünnepélyes helyen való megjelenését, az egész iskolai helyiséget a nemes város nevében által adottnak nyilvánítja azon célra, melyre szánva volt- Utána felszólalt az iskolai ügyekben fáradhatatlan buzgalmú Haaz Mihály prépost és cs. kir. iskolai tanácsos úr. Beszéde remek és szívreható volt ... Az egész ünnepély bezárásául a tanárok nevében szót emelt Zajicsek János hittanár úr, Ígérvén, hogy ő és társai szent hivatásuknak és nagyrabecsült megbízásaiknak pontosan meg fognak felelni. . . A dísze? gyülekezet harsogó éljenekre fakadt. Így végződött a lélekemelelő ünnepély." 4. (Az első órarend). A városi két osztályú reáliskola 1857/8. tanévi órarendje a következő volt: Tantárgy I. osztály II. osztály heti óraszam Vallástan 2 2 Magyar nyelv 4 4 Német nyelv 3 3 Földrajz és történet 3 3 Arlthmetika 4 4 Természetrajz 2 2 Természettan 2 2 Mértani rajz 9 3 Szabadkézi rajz — 6 Szépírás 2 2 Heti óraszám: 31 31 5. (A tanítás és tanácskozás nyelve). Kivonat a tanári kar megalakulásákor, 1857. október hóban felvett jegyzőkönyvből: „Miután a reáltanodának, mint nyilvános intézetnek a magas kormány rendeleténél fogva havonként, sőt a körülmények igénye szerint azonkívül is tanácskozmányai lesznek, kérdésbe hozatott, mily nyelven vezettessenek azok? — Tekintve a város magyar ajkú lakosait s az intézetnek e tekintetben való szervezetét, a tanári tanácskozmány tagjai egyhangúlag abban állapodtak meg. hogy valamint a tantárgyak előadásában, úgy az intézet belügyeinek kezelésében is kizárólag a magyar nyelv használtassék." 6. (Reáliskolai alap létesítése). Az 1860. évi szept. 15-ről Maiina János tanácsos, Kollár Péter, Vajda Antal, Niedermann Ferenc és Pánczél János aláírásával a város közgyűlése elé terjesztett jelentés szerint Esztergom az ő három-