Városi reáliskola, Esztergom, 1931

12 osztályú alreáltanodáját továbbra is fenn akarja tartani s azt lehető virágzásra juttatni. „Miután Tek. Esztergommegye bizottmánya — mondja a jelentés, — a városi reáltanoda ügyét szivén hordozza, f. é. aug. utolsón a városi iskolai bizottmány a megyei kü'döttséggel közös tanácskozás végett összeült s ott örömmel értesültünk, hogy a méltóságos esztergomi főkáptalan a reáliskola hat évi fenntartására évenkint 400 frttal, mélt. gróf Pálffy Pál hat évre évenkint 100 írttal, mélt gróf Sándor Móricz pedig egyszersmindenkorra 100 frttal járult... Midőn Tek. Esztergom-vármegye a városi reáliskola mellett ily buzgóságot tanúsít, lehetetlen, hogy mi is annak fenntartására és ápolására mindent el ne kövessünk... Hogy a reálisko'a ügye minden támadható viszontagságok mellett el ne essék, múlhatatlanul szükségesnek tartottuk egy reáliskolai alap szerzését és e célból közgyűlési határozat értelmében a városi lakósokat, úgy más vidéki hazafiakat és testületeket felkérni határoztuk, hogy reáliskolánk alaptőkéjére hazafiúi áldozattal járulni szíveskedjenek és ezen alapra a gyűjtést meg is kezdettük s örömmel jelenthetjük a városi lakosságnak eddig tanúsított buzgó részvétét, mert a megbízott gyűjtők még nem egészen az első negyedben lakó városi lakosságot kérték fel az adakozásra s már eddig az aláírás 3226 frt. 10 krt. o. é. eredményezett s a felszólítottak közül eddig csak kettő találkozott, ki a hozzájárulást megtagadta, mi nyilvános jelül szolgái arra, hogy a város nagyközönsége a reáliskola hasznos voltát beismerve, azt áldozattal is fenntartani óhajtja. Ha reáliskolánk ügye mellett a pártfogás így emelkedik, akkor közel látjuk a jövőt, midőn reáliskolánknak oly alapja lesz, hogy annak fenntartására a közadózást nem nagy mértékben kellend igénybe venni." Hogy milyen érdeklődést keltett a fellendült reáliskola kérdése a megyeházán is, azt az 1861. évi február 18 iki megyei bizottmányi közgyűlésből származó következő végzés is bizonyítja: „A reáltanoda további fennállását mindenáron biztosítani óhajtván, a megye közönsége elhatározta, miszerint a nevezett célra szükséges költségek egy negyedrészét saját házi pénztárából fizetendi..." Itt említjük meg, hogy dr. Kőrösy szerint a reáliskolai alaptőke, melyhez az Esztergomi Takarékpénztár eddig is, és tovább is legalább évi 100 frttal járult, az 1886/87. tanévben 3485 frt. 29 kr. gyümölcsöző tőkéből s 2000 forintnyi értékpapírból állt, összesen tehát 5485 frt. 29 kr. értékben. 7. (Zászlószentelés. „1862. május elsején reggel kilencedfélkor a kir. városi városházból kettős küldöttség vonult ki Scitovszky János hercegprímást az ünnepség megtartására felhívni s a bíboros főpapot két városi lovas hajdú elül lovagolása mellett a városi plébániatemplomba elkísérni, hol a plébános a főpásztort a templom kapujában szentelt vízzel várta. A prímás a fölállított tanulóifjúság sorai között vonult végig a nagy oltár felé készen tartott díszes imazsámolyához. A bíboros fő-