Városi reáliskola, Esztergom, 1915

XVIII. felelő sorszámú ce'dulát, a kérde'seket egyenkint a táblára irtuk s ügyeltünk arra, hogy a gyermekek egymás feleleteit ne nézze'k le. Ve'gül kitöltettük a borítéknak megfelelő rovatait a következőképen : 1. A tanuló neve. 2. Életkor (év és hó). 3. Iskola, osztály. 4. Szülőinek foglalkozása, lakólye. 5. Valamely hozzátartozója részt vett-e, vagy részt vesz-e a háborúban ? 6. Az iratás dátuma (év, hó, nap, óra.) Ilyen módon március 27-től április 4-ig megfeleltettük az összes helybeli iskolák (számszerint 17) növendékeit Kerek számban 2000 tanuló felelt (4 évesektől 20 évesekig, fiúk és leányok) 14,000 cédulán. E feleletek feldolgozásának egy részét e sorok írója, másik részét a Magyar Gyermektanulmányi Társaság vállalta. Április hónap elején tartottuk második értekezletünket, amelyen főképen a gyermekfanulmányi u. n. „háborús rajzok" ügyét tárgyaltuk. A Gyermektanulmányi Társaság indítványára a következő három témában állapodtunk meg: 1. téma : Rajzoljátok le a csatát! 2 téma: Rajzoljátok le, hogyan gondoskodnak a sebesültekről ? 3. téma: Rajzoljátok le, hogyan képzelitek a békekötést ? A 3. téma ellen nem egy aggodalmaskodó észrevétel hangzott el s érdekes, hogy a tanulók ezt is ép oly könnyűséggel oldották meg, mint a többit, sőt fantáziájuknak itt engedtek csak igazán szabad szárnyalást. Hogy legnagyobb részt szegénysorsú tanulóinkat meg ne terheljük s az eszközökben egységet teremtsünk, 1—2 iskola kivételével valamennyi iskolának rajzpapirost és szines krétát kölcsön a rendezőség szállított. Igy rajzaink legnagyobb része szines krétával készült s a színezésben sem korlátoztuk növendékeinket. A rajzok hitelességének könnyebb ellenőrizhete'se miatt fenti három témát az iskolában rajzoltattuk meg az intézeti tanárok, tanitók, ill. óvónők felügyelete mellett. A három téma megrajzolására átlag 1—1, összesen három ója