Városi reáliskola, Esztergom, 1915
26 2. kérdés: Miféle észrevételeket tett tanítványain általában az év folyamán ? A tapasztalat eleinte az volt, hogy a tanulók élénkebbek lettek, a vallásos és hazafias szellem jobban áthatotta őket, mint máskor; érdeklődésük a háború mindenfajta hadi és politikai vonatkozására irányult; ez azonban — egyes tapasztalatok szerint — ma már részben elnyomta szorgalmukat: szórakozottabbak s némileg hanyagabbak voltak. Ez a szórakozottság — más észleletek szerint ernyedettség, tompultság — különösen az alsó osztályú tanulóknál volt megfigyelhető. Ennek magyarázata talán az, hogy miután ők a háborúból csak a fizikai erők mérkőzését látják és értik, a szellemi munkát kevesebbre értékelik és kényszeredettebben végzik. S érdekes jelenség, hogy mig azelőtt a tornaórát nem igen kedvelték és „unalmas"-nak találták, addig ma igen szeretik, nagy kedvvel látogatják. — A felsőbb osztályok tanulói általában komolyabbak és szorgalmasabbak voltak, mint normális időkben. 3. kérdés: Hogyan befolyásolta a város állapota, hangulata az iskolai munkát ? A túlnyomó tapasztalat az, hogy e részről káros befolyás érte az iskolai munkát. így többek közt az ideiglenes helyiségnek semmiképen sem megfelelő volta, a szertárak hiánya, a városi intézkedések elégtelensége is károsan hatott munkánkra; de főképen az a körülmény, hogy a város élelmezésének rendezetlensége következtében beállott óriási drágaság a legnagyobb részt szegénysorsú tanulóifjúságunk hiányos táptálkozására s ennek következményeképen általános testi erőállapotuknak nagyfokú hanyatlására vezetett (sok volt a vérszegény, sápadt, ájuldozó gyermek, stb.) s a nélkülözés a növendékek munkaerejét csökkentette. Egyébiránt a város hangulata eléggé indifferens volt. Főképen az tünt föl nekem, hogy legszebb diadalainkkor sem tudott ez a város igazán, szívből örvendeni ; a zászlók lebegtek a szélben, de tulajdonképen semmiféle „hangulat" nem volt érezhető. Ennek tulajdonítom, hogy növendékeinket sem hatotta át igazán a lelkesedés ; ezért — no meg a gazdasági nyomor miatt — ösztönző hatással nem volt a város állapota, hangulata.
