Városi reáliskola, Esztergom, 1899

múló természetűek. Maradó, évszázadokra kiható hatás csakis nyugotról, Németország felől ért bennünket. Az európai műveltség nagyobbára német közvetítéssel köszöntött be és honosodott meg nálunk. A görög és itáliai befolyások politikai és sok más okokból rövid tartamuak. Egy — egy hulláma a déli és keleti népek kultur-életének eljutott hozzánk s csakhamar szétfolyt, mert erősbítő követője nem támogatta. Nem puszta véletlen, hogy az európai művelődés áramlata nyugatról érte hazánkat mindent átható erővel. A tünemény nem pusztán s talán legkevésbbé politikai, állami kötelékek nyomán magyarázható. Hiszen Ausztria útját állotta minden szabadabb fejlődésnek, összetörte mit mások alkottak, kiölte a népekből a lelket. Modern műveltségünk ősforrásait különböző helyeken keresik. Az egyik Egyptomban, a másik Mesopotámiában, a harmadik még inkább visszamenve Indiában és Khinában találja meg bölcsőjét. Azonban mindannyian megegyeznek abban, hogy Görögországon, Itálián, a mór Hispánián, Franczia meg Angolországon keresztül haladva, hullámozva, úgy hogy a hullámvölgyek mindig magasabb síkon nyugodtak, jelenleg Németország felett keletnek fordul. Hazánk is megérzi az emelkedő művelődési áramlat hatását. A modern művelődés vagy pusztít, vagy alkot. A munkabíró nemzetek benne találják léterejöket, benne virágoznak; de elsorvasztja mindazokat a nemzeteket, melyek jövőbe látó akaraterővel nem bírnak, melyek kemény kitartással nem léphetnek a heves mérkőzések szinterére. Multunk, jelenünk egyaránt arra vallanak, hogy életrevalóságra termettünk. Nemzetek vesznek, nemzetek lesznek. A modern műveltség nem ölte ki egyéniségünket, hanem ellenkezőleg nemzetté tett, s új élettel hatotta át gyöngülő ereinket, ugy hogy az újkor műveltségében lettünk ujjá, nagygyá. Pedig félő volt, hogy a mult század szellemi és hatalmi súrlódásai, forradalmai eltemetnek egyaránt. A nemzetek java mérkőzött meg véres csatamezőkön s érintkezésbe jutottak egymással oly népek is, melyek azelőtt alig vettek tudomást egymás sorsáról. Legközelebbi szomszédságunkban minden csatazaj közepette a szel-