Városi reáliskola, Esztergom, 1899

4 Kazinczy a magyar szellem derengő világát új lángra lobbantja s ezzel a gyenge, elmaradt és hatalmas ellenségekkel szemben álló kis magyar nemzet erkölcsi erejét annyira izmosítja, hogy saját kezdeményezéséből kivívott magának olyan helyet a nemzetek sorában, melyet mindeddig más hozzánk hasonló nemzet kivívni képtelen. Mert a mit nemzeti törekvést látunk a Habsburg-államok más népeinél, nem egyéb a magyar kezdeményezte és a magyarság befejezte harcz tökéletes, sokszor tökéletlen másánál. A kezdeményezés erejét és kitartó bátorságát pedig azok egyikénél sem találjuk. Ezen a téren meg nem közelít bennünket egyik sem, csak utánoznak. Ha okát keressük, rugóit kutatjuk abbeli erőnknek, mely föléje emelt és emel mindazoknak a nemzeteknek, melyek a hajdani német-római birodalomtól keletre laknak, találni fogjuk abban a sok politikai és műveltségi tényezőben, melyek bennünket a nyugati nemzetekhez kapcsolnak. Bár mekkora szerencsétlenség volt hazánkban a török uralom, s bár mennyire fokozódott azáltal, hogy hazánk nem tartozott osztatlanul sem a keleti sem a nyugati leigázó birodalomhoz, sőt ellenkezőleg versengéseik és véres mérkőzéseik tanyáját szolgáltatta: mégis tévednénk, ha azt hinnők, hogy a kettészakadás következményei rosszabbak azoknál, melyekben a kelet leigázta balkán népek részesültek. Ellenkezőleg azt mondhatni, hogy a kettészakadás üdvösebb volt akkor, midőn a magunk lábán nem állottunk. Meggátolta a nyugattól való teljes elszakadásunkat, valamint a nyugat alá kerülésünket. A zivataros századokban pedig nemzetünk megkeményedett jövendő megpróbáltatások megbírására. A harczokban harczos maradt és megszerzett a nyugat vívmányaiból annyit, hogy mindennemű fejlődés csirája lapangott s hogy nem sülyedtünk a balkán népek színvonalára. * * * Nemzetünk művelődés-története különböző idegen befolyásokról tanúskodik. Ertek bennünket művelődési hatások keletről, délről és nyugatról, a felsoroltuk egymásutánban. A keleti és déli behatások inkább csak