Városi reáliskola, Esztergom, 1899

24 Hiszen Kazinczy irodalmi zsengéje Bessenyei Györgynek egy német nyelven írt elbeszélésével foglalkozik. Die Amerikaner czimű elbeszélését lefordítja az Amerikai Podoc és Kázmér czimén. Bessenyei levélben elismeréssel nyilatkozott Kazinczy törekvéséről. Ez volt tulajdonképeni írói felavatása. Második magyar származású költő, kinek német munkáit magyar nyelvre fordította, felső eőri Pyrker László, egri érsek. Pyrker több epikai költeményt írt, mely tárgyát a bibliából meríti. Ezeket Kazinczy lefordította „A szent hajdan gyöngyei" czimén ugyancsak sikerrel. Ezzel azonban magára haragította Bajzát és Toldyt. Különösen Toldy hevesen kikelt ellene, bár Kazinczynak nagy tisztelője. Azt mondja, hogy Kazinczy megsértette a nemzet önérzetét lefordítván olyan embernek a munkáját, ki jól tudott magyarul, de németül írt. Meglátszik Toldy szavaiból, hogy boszantotta Kazinczy jó fordítása, melyet megdicsér. Jobban szerette volna, ha Kazinczy eredetiek alkotására fordítja vala erejét. Kár volt Kazinczyt megtámadni; mert jóhiszeműleg járt el. A szent hajdan gyöngyei hangulatuknál fogva vonzották. Pyrker pedig magyar nemzetének olyan fia, ki bár irodalmunkat nem öregbítette, még sem kárhoztatható. Nemzetünk lassan, lassan kibontakozott más nemzet műveltségi köréből, hogy önállóan tovább fejleszsze kulturánkat. Ilyen helyzetben vannak a finnek még most is a svédekkel szemben. Mit sem kell csodálkoznunk, ha még a nemzeti ébredés korában is számos tehetség régi nyomon halad tovább. Nem olvadtak abba a folyamatba, mely magyarul adta, mit ők németül folytattak, a nemzeti érverés útjából esvén gondolati világukban. Hisz a Tövisek és virágok, Goethe és Schiller Xéniái nyomán érlelődtek s egyaránt fordulnak a lassú maradiság és lüktető nemzeti erély ellen, mely különösen Kisfaludy Sándor verseiben megszólalt. * * * Láttuk, hogy Kazinczy a leáldozó régi és a derengő újkor között áll azzal a czéllal, hogy nemzetének he-