Városi reáliskola, Esztergom, 1899

25 lyet biztosítson az új világban; lezárja mintegy középkorunkat, teljesen a jelenben állva. Belátta, mint hazánk minden komoly fia, hogy nyugati szomszédjainkkal szemben csak úgy állhatja meg helyét a magyar, ha azokkal minden téren egyenlő értékre emelkedik. Teljességgel európaiakká kellett lennünk, hogyanagy nemzetek létjogosultságunkat meg ne tagadják. Az Anjouk és Hunyadiak korabeli Magyarország színvonalára kellett emelkednünk, mely egyenrangú volt a nyugattal s fölötte állott a keletnek. A nemzeti ébredés főtényezője az irodalom. Fölkeltette a nemzeti szívósságot s életre szólította a nemzet minden szellemi erejét. Fölkiáltotta a tetszhalott nemzetet, hogy éljen ha van benne életerő. Az irodalmi, a szellemi újjászületés megelőzte a politikait, útját egyengette. Magyarország 48-as erőpróbája nem képzelhető el azok a szellemi erők nélkül, melyek csekély anyagi erőnket sokszorosan fokozták. Azok a nemzetek, melyeknél a művelődési virágzás a politikai virágkort megelőzi, szívósabb életűek azoknál, melyek politikai virágkorukat > élik a műveltségi előtt, többnyire befogadván a meghódoltak műveltségét. A műveltség olyan kapcsolata a nemzet egyes tagjainak, mely akkor sem szűnik meg, midőn külső szerencsétlenségek, csapások érik a nemzetet. Műveletlen nemzet ilyenkor elemeire bomlik, pusztul. Kazinczynak pedig tévedései mellett is nagy hálával tartozik nemzetünk, mert megszólaltatta lelkét újonnan, s mert egyike azoknak, kik a nemzeti újjászületést tudatosan kezdeményezték. Lelkesülve a nemzet dicső múltján s a jövőbe, vetett bizalommal fölkiáltotta a nemzetet halottaiból, hogy szent imádságban kelt szíve óhaja: hogy még jönni kell még, jönni fog egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán, mert nem lehet, hogy annyi szív, hiába onta vért s keservben annyi hű kebel szakadt meg a honért. Árkádiában született ő is és a nemzet Pantheonjában foglal helyet. Jírcbsz Ernö.