Városi reáliskola, Esztergom, 1899

20 kását, érzi sa fiatalokban megszólalt jövő diadalmas támadását. * * * Hogy Kazinczy legszervesebben a német irodalomhoz kapcsolódik, természetes következménye aestetikai alapelveinek. De hogy mily költőkhez fordul, hogy tőlük izlést tanuljon, és saját meggyőződésében minél jobban megerősödjék, az nem tanulás következménye. Az az előszeretet, sőt rajongás, melylyel Kazinczy egyik-másik költő iránt viseltetik, jellemében találja magyarázatát. Rajongó lelkében gyökerezik, belőle fakad lelkesedése minden szép iránt. A dicsőséggel,műveltséggel telt s világra szóló hatalomban egyesült nyugat, a derengő kelet felé fordult s az emberek megérezték, hogy századok mulasztásait kell helyre hozniok, sejtették, hogy az egész emberiség látszólagos fölfordulása hajnala egy új korszaknak. Innen a lelkek várakozás, lelkesség teljes hangulata, melynek sentimentalismus felé hajló árnyalatát, helyesebben vadhajtását Riedl gáncsolja Kazinczyban. Kazinczy lelkületéről saját szavai adnak teljes képet, midőn ezeket írja Szántó Jánosnak 1782. VII. 14-én: Olvastam Gessnet, kinek az írásai nemes lelket, színnélkül való virtust, ártatlan és a méznél édesebb, tiszta szerelmet illatoznak. Hányszor hullattak szemeim elgyengülésemben olyan édes cseppeket írásodra áldott Miller! melyekben az engemet sírni látó angyalok örömökben talán magok is sírásra fakadtak ! Ez a két darab az, kedves barátom, melynek szivem ártatlanságát, tiszta és naponként nevekedő erkölcseimet és így mind világi, mind mennyei boldogságomat köszönhetem." A társadalmi rend új alakulása is nagyobb hatással volt Kazinczyra. Érdeklődött iránta, bár nem volt szándéka legtávolabbról sem, hogy állam-felforgató politikába ártsa magát. De ez az érdeklődése sajgó sebet vágott életébe, összetörte munkássága derekán, élete végéig tartó keserűséget kevert nyugodt, elégedett boldogságába. Ha-