Városi reáliskola, Esztergom, 1899
IS ték fel az egészséges visszahatást, melyből nyelvünk sok hasznot látott. Megmozdult a maradók tábora s hevesen neki támadt a merész újítóknak, hogy törekvéseiket meghiúsítsa, elfojtsa. Itt pedig azzal a természetes jelenséggel találkozunk, hogy szélsőség szélsőséget szül. Összecsördült a szóharcz minden fegyvere. Meggyőzés és érvelés; gúny és gorombaság. A finomabb harczi modor inkább Kazinczy pártján van. Tagjai többnyire a felvidék és Pest nagyobbára városi értelmiségéből kerültek ki, mely a nyugattal sűrűbben érintkezett, s jobban méltányolta iróink törekvéseit. A jobbára nyakas kuruczszellemben nevelt Alföld és Dunántúl szívós ellenállást fejtett ki, s megszólaltatja a nyersebb harczi modort, mely az újat kigúnyolja s kíméletlenül megtámadja a M o n d o 1 a t modorában. A két ellentábor összetűz egymással s heves harczban kiki a maga igazát hirdeti és tagadja ellenfele állítását. A tagadással és állítással azonban nem érték be. Az ellenfél álláspontját megczáfolni, magát pedig igazolni s másokat igazságáról meggyőzni kellett. Az újítás és maradás harczából pedig nyelvünk megújulva került ki. A nélkül, hogy akarták, azok is ezek is engedtek s nyelvünk ügye megtisztult annyira, hogy az ujabb nemzedék meggyőződött a nyelv folytonos művelése szükségéről s megtisztult nyelvészeti fogalmakkal helyes mederbe terelte áramlatát. De a Kazinczy megindította heves harcz nélkül nyelvünk nem volna ott, a hol van. Azok a hibák közül, melyek a nyelvújító mozgalom útján nyelvünkben meggyökereztek, kettőt kihevert teljesen. Azok az idegen szók ugyanis, melyeket Kazinczy nyelvünkbe ugy fogadott be, mert szépeknek vélte, vagy teljesen kiszorultak, mivel megalakult a helyes szó, vagy meg maradtak. Mivel pedig idegeneknek érezzük, addig tengődnek, míg meglesz a helyes magyar szó, mely kiszorítsa. A nyelvjárások és a régi irodalom becses szolgálatokat tett ebben a tekintetben. A mondatfűzés és kifejezés idegenszerűségét pedig ugyancsak a népnyelv segítségével szorítottuk ki. Népnyelvi és régiségi gyűjteményeink mindezt lehetővé tették.