Városi reáliskola, Esztergom, 1893

17 a milyen szentimentális, ép olyan hiszékeny és elírtózva kap homlokához : „így csalódni, enkezemmel ölni meg boldogságomat !" Alpári grófné pedig a nagy izgatottságtól összerogy. Egyátalában minden felvonás végén „összerogy" valaki. A másodikban Alpári grófné, a harmadikban Táray, a negyedikben Antónia. Nagy dolgok történnek a harmadik felvonásban. Margitai átadja Bélának az öreg gróf végrendeletét. Ebből Béla értesül, hogy ő nem gróf Táray, hanem névtelen és szegény szülők gyermeke, és csak bitorolta huszonnégy éven keresztül a gróf nevét és vagyonát. Hát biz ez mindenképen érzékeny csapás. Már most gondoljuk magunkat Táray helyzetébe. — Egy gabonaszenzál így fogna monologizálni : Amit csak én magam tudok, azt nem tudja a világ. A világ pedig a látszat után ítél. A világ a cseréről mit sem tud, azt hiszi rólam, hogy én gróf Táray Béla vagyok. Meghagyom a világot továbbra is véleményében, mert ez a 1 is titkolózás nekem a kilencz ágú koronát szerzi meg és nagy uradalmak tulajdonosává tesz. Aztán ha kitudódnék a dolog s az igazi örökös igénypert indítana ellenem, még akkor is minden bíróságnál megnyerném pörömet a végrendelet alapján. Ez világosan szól : a jog szerinti örökös én vagyok, nevelő atyám mindössze méltányosságot kér igazi fia iránt. No majd meggondolom a dolgot. Ha jó kedvem lesz, ötven perczentben ki fogunk egyezkedni. — így gondolkoznék egy gabonaszenzál. Egy gentleman pedig, de gyönge szivű gentleman, aki nem tudná elviselni annak gondolatát, hogy a míg eddig jólétben és kényelemben élt, a szeszélyes sors egy csapással koldussá tette, leülne az asztalhoz és ezt írná Kereszti Lőrincznek : „Kedves barátom ! Ez a végrendelet téged illet, vedd át jogszerinti birtokod és tartsd meg szíves emlékezetetben a te szerencsétlen barátodat Táray Bélát." Aztán nem gondolkodnék sokáig, hogy a fejébe vagy a szívébe lőjjön-e egy forgópisztoly golyójával. Ha végül Táray olyan gentleman volna, aki a mellett hogy nemesszívű, még az esze is helyén van, akkor elküldené Keresztinek a végrendeletet és az előbbi leve2