Városi reáliskola, Esztergom, 1891

23 voltak a német törzsek összes viszonyaira. Ennélfogva a költészet fejlődésében két főirány mutatkozott: a népies (hősmondáiban) és az egyházi. A népvándorlás a különböző néptörzseket érintkezésbe hozta egymással és másokkal. Ennélfogva egyes mondák az összes törzsek közös birtokaivá váltak. A német eposz alapját képező hősmondák főkép három hatalmas személyiség körül forognak, ezek Attila meg Ermenrich és Theodorik gót királyok. Hun, gót és burgund rnondarészek (a mint pld. a Nibelungének bizonyítja) összeköttetésbe léptek s innen ered a német hősmonda hatalmas folyama. Ez a folyó ma már rég kiapadt: csak egyes csepjei találhatók fel a mi meséinkben és népmondáinkban. A német hősmonda tartalma a népvándorlás korába tartozik; a nemzeti eposzok feldolgozása csak a 12. és 13. századba esik. Ennélfogva a németeknél ép úgy, mint a görögöknél a nemzetnek ifjúkorából a férfikorba való átmenet időszaka az epikus költemények tulajdonképeni születési ideje. A legrégibb és egyetlen maradvány, a mely a 8—10. századbeli népköltésből fennmaradt, a Hildebrandslied. Nagy Károly idejében lassankint elenyészett a hőskor küzdelmeinek emlékezete; az egyházi férfiak, a kik latinúl irtak, igyekeztek a pogányságnak minden maradványát kiirtani a népből s a költészet és a tudomány művelése az ő kezükbe került. Egyébiránt Nagy Károly a német énekek összegyűjtésével előkészítette a szétszórt epikus mondák egyesítésének útját. A valódi eposz csak a rhapszodikus dalok összekapcsolása útján keletkezhetett. De az egyházi férfiak latin költészete még megakadályozta a népies énekek lábrakapását. Kívülről kellett jönnie a lökésnek, hogy a meglevő erőket mozgásba hozza s különösen a régi epikai költészet művelését megindítsa. S ezek a keresztes hadjáratok (1096—1270) voltak, melyek a lovagszellemet s ezzel együtt a költészetet egész Európában felébresztették. A lovagság megtanulta a kardot és a hangokat kezelni s csakhamar kiszorította a papságot a kultura egyedüli birtoklásából. Idegen népekkel való érintkezés folytán megismerték azok nyelvét és hősi dalait is s a nép nyelvén most már a keresztény hősök tetteit énekelték meg. A 12. században a franczia népeposzt német talajra ültették át. A keresztes hadjáratok szellemét hiven kifejezve látjuk