Városi reáliskola, Esztergom, 1891
20 való tartózkodását, a sárkány legyőzését és a törpe kincsének megszerzését. A második a rajnai királynál való időzését, Brunhildánál tett látogatását, hogy ezt Gunther kezeibe szolgáltassa, Kriemhildával való egybekelését és halálát. A harmadik epikai-drámai rész a Nibelungen Noth, az özvegynek Attilával való egybekelését, a fivéreknek Hunniába való meghívását, hogy Siegfried halálát megboszulják és az ott egybegyűlt hősök pusztulását tartalmazza. Külsőleg ehhez csatlakozik a Klage, a megmaradtak miatt való panasz. 4.) Meglehetősen külön áll az észak i-sz-ás z monda, melyhez az Észak-Németországból vagy Németalföldről származó Gudrun eposz tarozik. 5.) A német népies hősmonda utolsó ága a lombard vagy gót-lombard monda és a kelettel való küzdelmek. Ide tartoznak: Rother király (a költemény a 12. századból származik) és O t n i t császár Elbrich törpével. Végre Hug- és Wolfdietrich. Legjelentékenyebb hősköltemények (tartalom és alak tekintetében) a Nibelungok és a Gudrun. Mint e kör legtöbb költeménye, ez is mind a kettő népdalokból keletkezett, a melyek lassankint egy egészszé tömörültek s melyeket különböző költők művészileg, gyakran többszörösen átdolgoztak; de szerzőik azért még sem váltak ismeretesekké. B. A Károly-mondakör és az antik hősmonda költői átalakításai. A frank-karoling mondák dalokból származtak, melyek középpontja Nagy Károly volt. Ez a mondakör magában foglalja egyrészt ama mondákat és költeményeket, a melyek Károly császár őseivel és ifjúságával, továbbá vele és 12 lovagjával, mint az egyháznak a szaraczénok ellen küzdő bajnokaival, a roncevali vereséggel és Roland halálával foglalkoznak, másrészt a Károlynak és utódainak vazalljaikkal folytatott küzdelmeikre vonatkozó mondákat és költeményeket. Mig az előbbi mondakör igazi német népi elemet foglal magában, addig a Károly- és a breton mondakörnek romantikus jellegük van. A Károly-mondakörből a következő költemények vannak meg:
