Városi reáliskola, Esztergom, 1891

19 német népeposz, ami az epikus alkotó részeket illeti, a népvándorlás korába tartozik. Ez képezi annak a nagyszerű hátterét, mint a görög eposzét a trójai háború. Mielőtt ennek történeti fejlődésére térnénk át, a német-epikai költészet tartalmi áttekintését fogjuk adni. II. Mondakörök. A német népeposz alapjai. A német hősmondák csak a 12. és 13. században jelennek meg' művészileg befejezett alakban, mikor a régi mondák már történeti dolgokkal elegyedtek. Ehhez járult az eredetileg- franczia és breton mondák átvétele és kifejlesztése s igy az epikus költészet 3 nagy mondakörben mozog u. m. 1) a német hősmonda; 2) a frank-karoling monda és 3) a breton monda körében. A. Német hősmonda. Ez a mondakör ős népies költeményeket foglal magában. A német hősmonda folyama ismét különböző ágakra szakad. o 1.) Frank-burgundi monda. Emlékeként megvan a „Hlirnen Seyfried" melyet egy 15. századbeli mesterdalnok dolgozott fel. 2.) Gót Dietrichmondák. E körbe tartoznak: Dietrichs und seiner Gesellen Drachenkämpfe; Der Riese Siegenot, kit Dietrich győzött le; Ecken Ausfahrt; ide tartoznak továbbá a der kleine Rosengarten oder Zwerg Laurin; Etzels Hofhaltung; Dietrichs Ahnen undFlucht zuden Heunen; Alpharts Tod; die Ravennaschlacht. Az utóbbi költemény Theodoriknak Odoakerrel viselt háborújára (489) vonatkozik. 3.) Burgundi- gót mondák, Ide tartoznak: a Hildebrandslied; der grosse Rosengarten és a Nibelungen Noth und Klage. Eme hősmondák legnagyszerűbb ága a Nibelungok. Tartalma általánosan ismeretes. Három lényeges része van. Az első magában foglalja Siegfried ifjúságát, a kovácsnál 2*