Városi reáliskola, Esztergom, 1890

18 durva kézzel mázolt vonásokat, ennél szabályos és finom alappal biró vázat találunk, hangya szorgalommal gyűjtött s idegen müvekből válogatott rajzokkal. Az ember természetéhez és történetéhez viszonyított földléirás, annál csodálatraméltóbb Ritter művében, mert ő nem volt oly előnyös helyzetben, mint barátja Humboldt, s így a megírt vidékeket csak lelki szemeivel vizsgálhatta, s mégis oly kuszált anyagnak rendbeszedésére vállalkozott, melyet világosan áttekintetni még élesebb elméjűek sem voltak képesek. Ez anyagot tudománynyá alakítani, csak nagyszerű tehetsége —, bátyja s a kor legnevezetesebbjeinek segítségével, volt képes ő maga is. Eme tudomány létrehozása által teljesen szakított a múlttal s úgy minden tekintetben méltán tarthatjuk őt a tudomány megteremtője gyanánt. Félszázad mult el már, midőn Gutsmuth „Zeitschrift für Paedagogik 1806" czimű folyóiratában 198-ik számában azon megjegyzéseket leirta, Ritter érdemeinek méltánylásául, melyek a Niemayertől kijelölt iránynyal megegyeztek, s az ő rendszerének alapvonalait világossá tették. Mig Herder a természetes irányt követte, addig Ritter aművelődés történelmi irányt részesité nagyobb figyelemre; s ezáltal összehasonlitólag kimutatta, hogy az ember, Malte Brun szavai szerint, központ gyanánt lép előtérbe a látható természetben és az intellectualis világban. Joggal állította Rouge m ont, hogy a művelődéstörténelmi geografia oly veszedelmes talaj, melyre ha olyan lép, kinek nem a keresztény szellem világit, az elveszti az utat s rémületes dolgokat fog- kiáltozni. ö 0 Például szolgálhat a világnak Ritter, ki őszinte jámborsággal párosult tudományossággal művelni tudta a tudománynak legkülönfélébb ágait, mert neki a keresztény szellem világított. „Nem a megfoghatlan hatalomnak bámulatos csodái ébresztik fel bennünk, hogy van Isten; hanem e csodákban nyilvánuló törvény az" mondja ő „Bevezetés az összehasonlító földrajzhoz és előadások Ritter, Berlin 1852." czimű művében. Egyik hatásból a másik következett s így egymásután a többi is; és pedig nemcsak a jelenben, de a múltban is. így tehát a földrajz és történelem szoros viszonyban álla-