Városi reáliskola, Esztergom, 1890

; 17 Amerikának déli hegyvidéke, s észak Ázsia kopár síkjainak ellentétét szemlélhette. Humboldt 1799. év május havában elhagyta Spanyolországot Bonpland és mások társaságában, miután ott engedélyt kapott a gyarmatokon szabadon kutatni; ez nagy engedmény volt, mert ilyet még eddig senkinek sem adtak. O ugyanazon napon lépett a még előbb csak sejtett világrészre, mikor Napoleon a gúláknál vívta csatáját. Különböző volt e két hódító czélja, de különböző volt az érzet is, visszatérésük alkalmával. Az egyik csak akkor tért vissza, midőn már ezreket temetett el könyes szemmel a homokba, a másik meg akkor, midőn már a Csimborassot (1802. jun 25.) is megmászta s nagyszerű természeti gyűjteményeket szerzett volt. Amaz megalázva, emez mindenkitől dicsőítetve tért vissza. Azután Párisban telepedett le, mert itt a tudósok a császár oltalma alatt állottak s vele szembe a legnagyobb előzékenységet tanusiták; a következő évben aztán a roppant anyag rendezéséhez, s nagyszerű utazásának leírásához fogott. A második nagy expeditio 1829-ben volt, midőn t. i. az orosz kormány óhajára a jeles mikroscopikussal Ehrenberggel Szibéria felé vette útját és majdnem 2142 mértföldet beutazott. „Central Ázsia" czimű műve volt az, mit ezen utazás után kiadott. Az ebben foglalttakkal új irányt jelölt ki s az egyes eredményeket összefoglalva, olyanokat is munkásságra ösztönzött, kik nagyszerű eszméit felfogni sem tudták. Különösen hatást gyakorolt az 1807-ben kiadott „Nézetek a természetről" czimű műve; ebben oly dolgokat, oly vidékeket ismertetett, milyet európai még nem látott. S ha már ez is hatással volt a phisicai geografia későbbi feldolgozására, annál nagyobb hatással volt „A növények íisiognomiája" czimű műve. Végre megjelent a kortársak figyelmébe ajánlott, de majdnem kivihetetlennek látszó mű, a K o s m o s, melyet nagy lelkesedéssel fogadtak. Ezen korszakot alkotó mű mintegy bevezetése lett azon műnek, melynek szerzője Ritter Károly volt. Ez épen úgy különbözött a XVII. századnak már említett földrajzától, mint a mily különböző volt a két iró ismerete e tudományágban. Ott s általában véve az előző korban csak 2