Városi reáliskola, Esztergom, 1888

11 ködése nélkül, a nemzeti és szellemi szabadság maradandó diadalra alip- számíthat; miután az emberisé»- állandóan o ? o és valósággal csak akkor haladhat előbbre, ha a szabadságés jogért, a felvilágosodás- és tudásért, valamint a nemzetiségért a női szivek is lelkesülhetnek; miután végre a jövendőnek üdve és az állam jólléte ezek szerint a nők műveltsége és honszeretetében is birja egyik főtámaszát: azért a nagy államférfiú szükségesnek vélte, hogy a felvilágosodás, a valódi műveltség és humanismus áldásainak, a magyar nők is részesei legyenek, hogy igy általuk a következő nemzedék, az emberiség legmagasabb czéljait megközelítve, erősen, öntudatosan, szabad szellemben és nemzetiesen fejlődhessen. A közegészség terén is czélszerű újításokat hozott létre. Ezen és jelesül a közegészségügyi oktatás körüli törekvéseit azon tiszta felfogás vez-relte, hogy valamint az egyéni, úgy az állami jólétnek is legnélkülözhetlenebb alapja az egészség s hogy csupán egészséges és erős nép birhat fizikai és szellemi életképességgel és ellentállással. A magyar tudományos- és műegyetemnek magasabb színvonalára való emelése, pompás európai mintájú palotákban való elhelyezése, a tudománynak megfelelő nagybecsű felszerelések, a közmivelődés és ipar egyéb ágaira és a művészetek felvirágoztatására fordított gondjai és alkotásai : a mintarajz tanoda-, a zené akadémia-, a magyar képző művészéti társaság megalapitása, és az alföld-fiumei vasút kezdeményezése és később kedvező megoldása, mindmegannyi intézmény, mely nemcsak az ő gondosságát, munkásságát és dicsőségét hirdeti (a jelen és következő nemzedéknek)^ de egyszersmind azon általa mélyen átérzett és erős meggyőződésévé vált igazságot is, hogy a műveltség magasabb fokára emelkedett korszakunkban csak olyan nemzet tarthatja fenn magát, mely az emberiség mozgalmaiban élénk részt vesz, és a tudományok, ipar és művészeti fejlődésben el nem maradt, mert mint helyesen mondá : „Nemzeti lé-