Városi reáliskola, Esztergom, 1886
6 gári elemekből álló magyar városok sorra engedélyt kértek reáliskolák szervezésére. Pozsonyt Pest, Pestet, Buda és Kassa, Kassát Esztergom követte. Esztergom tehát az első magyar városok közé tartozott, melynek müveit polgársága a polgári elemek számára uj iskolát, reáliskolát kért. Teljes harmincz esztendeje annak, hogy az esztergomi reáliskola áldásosán működik. Az eseményekben ép oly gazdag, mint tanulságos évtizedek történetét sokan alkották, de nem sokan küzdötték mindvégig. A kik megérték alkotásuk három évtizedét, azok nyugodt lélekkel vallhatják a reáliskolát városi kulturális intézményeink között az esztergomi kereskedelem és ipar leggondozottabb gyümölcsöskertjének, mely Esztergom városa áldozat készségének és művelődésszeretetének termo talajában továbbra is gyarapodni fog. 1854. (A reáliskola alapítása.) Esztergom városa 1854 május 12-én tartott tanácsüléséből egy kérvényt terjesztett föl a csász. kir. megyehatóság főnökéhez, Jagasicshoz. Ez a kérvény Thun Leo grófhoz, a bécsi cultusministerhez volt intézve s történeti becsénél fogva megérdemli, hogy szórul-szóra megörökítsük reáliskolánk krónikájában. A reáliskola megalapítását kérő okirat a következő: „Főméltóságú Oktatási Minisztérium 1 Esztergom szab. kir. város község Tanácsa a haladás és a szellemi művelődés eszméjétől vezéreltetve, a serdülő ifjúság részére, jövő életpályájuk megalapítása és biztosítása tekintetéből, felsöbbi kegyes jóváhagyás mellett mult 1853. évben fölemelt elemi iskolai épület egyik részében az annyira kívánatos és jó sikert tanusitó alreáf tanoda felállítását határozta el, melynek első osztályában a felsőbb helyről előirt tantárgyaknak előadását a jövő i85 4/ b iskolai év beálltával megkezdetni óhajtaná. Mi végett a Főméltóságú Oktatási Minisztériumot legmélyebb alázattal megkérni bátorkodunk, ha ezen üdvös alreál tanoda, mint nyilvános intézet felallithatását kegyesen jóváhagyni és abban még elegendő alkalmatos s képes tanuló ifjak hianya miatt a jövő i85 4/ 5 iskolai év kezdetével csak egyedül az első osztályra felsöbbileg előirt tanulmányok előadhatását legkegyelmesebben megengedni méltóztassék." Jagasich, megyei főnök, néhány meleg ajánló sort csatolt a város kérvényéhez, melyet Thun Leo gróf szives örömest fogadott s Első Ferencz József apostoli királyunk 6 Felsége legfelsőbb elhatározásával megengedte az esztergomi reáliskola megalapítását. Milyen volt a megalapított reáliskola terve? Egészen a cs. k. cultusministerium által kiadott „ Entwurf der Organisation der Gymnasien :.nd Real-Schulen" nevezetes pátensének szelleme szerint való. Három külön osztályra volt tervezve ; de az uj tanévben egyelőre csak az elsőt akarták felállítani. A
