Városi reáliskola, Esztergom, 1886

7 városi tanács megbízásából Kollár István kir. városi plébános készítette el az uj tanintézet vázlatát, melyben azt írja, hogy, az első évben az első osztályban a hittanáron kivul két tanar fog alkalmaztatni, mindenik ötszáz pengő forint fizetéssel. A tervezett tantárgyak a következők voltak : i) Vallástan. 2) Rajztan. 3) Számtan. 4) Természettan. 5) Természetrajz. 6) Magyar, mint oktatási és német nyelvtan. 7) Földirat és történelem. 8) Magyar és német szépírás. 9) Rendkívüli tanulmanyul ének és zene. A megválasztandó világi tanár köteles ezen tantárgyak közül, a hittant kivéve, négyet választani és elvállalni s azokat a rendes tanítványoknak hétköznap s a kereskedelmi és iparműves tanulóknak vasárnap előadni. Az első osztály s a rajzterem felszerelése az idejekorán megválasztott tanárokra lesz bízva. A tan írok tartoznak a felszerelést két hónap alatt teljesíteni." A varos szakadozottságának kérdése már a tervrajzban is kisért még pedig a következő sorokban: „Esztergom kir. város az oktatási ügyre eddig is önállóan sokat áldozván, anélkül, hogy a szomszédozó városok ebben legkisebb részt is vettek volna, azért jelenleg, ezen tanoda felállítása alkalmával, czélszerü és hasznos lesz ezen szomszéd városokat felszólítani arra, hogy élvezni akarván ezen tanoda üdvös hatásait," ők is aránylag a tanoda költséges szervezésében és a tanárok fizetésében részt vegyenek, különben kénytelen lesz ezen város Pozsony, Győr és Pest varosok példája szerint, gyermekeiket hasonlóan a vidékiekhez tiz pengő forint évi tandíj és két pengő forint beiratási díj lefizetésére szorítani." A terv a kereskedői testület által küldött kereskedő inasok vasárnapi oktatását is az uj tanárokra ruházza, de az oktatásért jaró fizetést s a tanpénzeket és beiratasi dijakat a varos pénztáraba utalja. Az eszmét nemcsak Esztergom, de Jagasich által néhány esztendőre közigazgatasílag összekapcsolt Víziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező városok lakossaga is örömmel karolta fel, a mit a közös tanácskozás jegyzökönyve is ig< izol. „A négyvaros meggyőződvén ezen üdvös reáltanoda felállításának az ifjúságra nézve hasznos jótékonyságáról'- önként és együttesen szavaztak meg a tanarok évi illetményét és kötelezték magukat teljes készséggel arra, hogy a „rajuk esendő mennyiséget Esztergom kir. város pénztarába befizetendik." így keletkezett az esztergomi reáliskola, a testvérvárosok közösen vallalt áldozatkészségével, 1854-ben. 1855. (Üres esztendő.) Az intézet megalapítása és megnyitása azonban nem esett egy évre. Maga az eszme megtestesült ugyan, de a kivitel tényezői még mindig nem érlelődtek meg. Nem voltak sem tanerők, sem fölszerelések. Az üres esztendő nem telt el egyébbel, mint meddő tárgyalásokkal a pályazatok és fölszerelések kérdései körül. Kiválóan érdekelte és foglalkoztatta a városi hatósagot az ál-