Városi reáliskola, Esztergom, 1886

Az esztergomi reáliskola története. — (Rövid áttekintés a reáliskolák keletkezéséről.) — Esztergom reáliskolájának krónikája előtt meg kell emlékeznünk röviden a reál-iskolák keletkezéséről. A reáliskola mostani fejlettségében századunk intézménye s mint ilyen az ipar és kereskedelem föllendülésének gyümolcáe. Társadalmunk már régebben érezte, söt sínylette a régi gymnasiális képzés egyoldalúságát s a reális irány kifejlesztésére több rendbeli mathematikai, mechanikai kisérleti-iskol.ik utan végre megtalálta a mostani reáliskola szilárd alapjait. Az első kísérlet Semmler Kristóf hal lei plébánosé, a ki .1 porosz kormány engedelmével 1706-ban alapította Mathematische und mechanische Realschule'' elnevezéssel az első reáliskolát, mely közel harmadfél évig kézműveseket képezett ki, azután feloszlott. 1740-ben Hecker János „

Oekonomisclie-matheinatische Realschule" névvel uj iskolát alapított Berlinben. Monarchiankban az első reáliskolai kísérlet Wolf György badeni rectoré volt a ki 1770-ben, Bécsben „Realhandlungs-Akade mie

u-t szervezett. Századunk elején sorra keletkeztek a brünni >1811), a triesti (1815) a lembergi (1817), a reichenbergi (1837) s a gráczi (1841 reáliskolák. Az első magyar reáliskola Pozsonyban keletkezett 1846-ban. A reáliskolák alapitásanak valódi kora azonban hazánkban a szabadságharcz elnyomása után a 77/««-féle OrganisationsEntwurf(18Í9. szept. 14.) kezdődik. Thun a reáliskolákból olyan magas színvonalú s a gymnasiumokkal teljesen egyrangú intezeteket okart teremteni, a hol az általános műveltséget nem a classicusokból, hanem a modern nemzetek nyelvéből és irodalmábol s a speciálisan reális irányú tudományok részletesebb tárgyalásából lehet megszerezni. Az absolutistikus kormány bukása után a bilincseiből ismét felszabadult magyar alkotmányos szellem sorra eltörülte a gyászos idők emlékeit és alkotásait; de a reáliskolát, mint jó és életrevaló intézményt, nem bantotta, söt inkább virágzásra segité. A mint a Thunféle Organisations-Entwurf megjelent, a pol-