Városi reáliskola, Esztergom, 1886
12 utjain, a tanulókat pedig intette, hogy haladjanak serényen és gyorsan ezen az uton, ez által lerovandók hálájukat az áldozatot hozó szülök és nemes város irányában. Végre, midőn dicsőén uralkodó fejedelmünknek, a tanodai ügyben tanúsított legmagasabb kegyét, legbölcsebb törvényeit kiemelni és legmagasabb személye üdvére a lelkesítő „éljen"-t kimondaná: a jelenlevő diszes közönség is hasonlóan szűnni nem akaró éljenekkel reszketteté meg az iskola falait. Ezen valóban szivet emelő lelkesedés után, az egész ünnepély bezárásául a tanárok nevében szót emelt Zajicsek János hittanár ur egyrészt Ígérvén, hogy ö és társai szent hivatásuknak és nagyrabecsült megbízásaiknak pontosan meg fognak felelni: másrészt az igen tisztelt gyülekezeteknek és különösen a cs. k. tanácsnok urnák kegyeibe magát és társait ajánlaná, a diszes gyülekezet ismét harsogó éljenekre fakadt. így végződött a lélekemelő ünnepély." Az iskolát a szükséges bútorokkal Krausz József bécsi asztalos látta el 946 pengő forintért. Meg kell itt jegyeznünk, hogy Wirkler-t és Trampitsch-ot a város a kereskedő tanulók oktatásáért száz-száz s Kaan János-t tanítóképző intézeti ifjak tanításáért szintén száz forintnyi mellékjövedelemhez juttatta. A városi két osztályú reáliskola i85 7/ s tanévi órarendje a következő volt: 1. Vallástan I. és II. osztályban hetenkint két óra. 2. Német nyelv I. és II. o. hetenk. három óra. 3. Magyar I. és II. h. négy óra. 4. Földrajz és történet I. és II. o. h. három ora. 5. Arithmetika I. és II. oszt. het. négy óra. 6. Természetrajz mindkét osztályban hetenkint két óra. 7. Természettan mindkét osztályban hetenkint két óra. 8. Mértani rajz az I. osztályban hetenkint kilencz óra, a II-ban kettő. 9. Szabadkézi-rajz a II. osztályban hetenkint hat óra 10. Szépírás mind a két osztályban hetenkint két-két óra. A két órás magánének tanuláson kívül tehát az intézet első osztálya heti 31 órával, a második 32-vel volt megterhelve. Ez a tanterv teljesen a Tkun-{é\e „OrganisationsEntwurf u szerint készült. Oktatási nyelvül a német volt megállapítva; „als zweite lebende Landes-Sprache"(!) gyanant szerepelt másod sorban a magyar; de mind az ifjú tanárok szelleme, mind a tanítványok anyaga s főleg Esztergom varos nemes inlentiója értelmében az esztergomi reáliska nem hasonlított a Bach-korszakbeli egyéb reáliskolákhoz egyébben, mint tanrendszer dolgában; mert a szellem teljesen magyar volt s a tanári-karban nem tartott az elnyomó reactio kémeket és följelentöket, mint egyebütt, a hol teljes sikerrel honosította meg az idegen titkos „kultur-rendőröket" a tanári kathedrákon. Ki kell még egészíteni az első tanév érdekes történetét azzal, hogy a megnyitás évében az összes tanulók száma harminczn Ägy volt, köztök 33 magyar, 27 katholikus, 7 izraelita; nagyrészt mindannyia Esztergomból.
