Városi reáliskola, Esztergom, 1886

13 1858 59. (Maradandó intézkedések.) Az uj iskola első éveiben a tanárok a tanulókat finomabb megkülönböztetéssel épen ugy szólították, mint az a középiskolák felsőbb osztályaiban szokásos volt. Előfordultak azonban egyes osztályokban olyan esetek, melyek a tanári-kart a szigorúbb fegyelemtartás érdekében gondolkodóvá tették az iránt „vájjon a tanulók átalában továbbra is azzal a megkülönböztető megsz Vitással: On, czimeztesSenek-e?" Az april 23-án tartott tanári értekezlet erre nézve ekként nyilatkozott: „Miután e megkülönböztető megszólítás a tanári-kar önszántából volt alkalmazva eddig is a végből, hogy ez altal a tanulók jóviseletben és szorgalomban serkentessenek s hogy a tanárok várakozásainak megfeleljenek; minthogy azonban szomorúan tapasztaltatik, hogy az osztálynak nincs akarata a kitűzött czélt megközelíteni, azért a mai naptól kezdve a megkülönböztető megszólítás megszűnik." Igen érdekes határozatot hozott a tanári-kar az intézet hivatalos nyelvére vonatkozólag. Az elnyomatás korszakában keletkezett reáliskolák, különösen az első években, német szervezetüek és tannyelvüek voltak; de az esztergomi tanintézet sohasem volt német. Még a megalakulás első esztendeiben sem, a mit egy tanári jegyzőkönyv következő tétele is bizonyít : „Miután a reáltanodanak, mint nyilvános intézetnek a magas kormány rendeleténél fogva havonként, sőt a körülmények igénye szerint azonkívül is tanácskozmányai lesznek, kérdésbe hozatott, mily nyelven vezettessenek azok? — Tekintve a város magyar ajkú lakosait s az intézetnek e tekintetben való szervezetét, a tanari tanácskozmány tagjai egyhangúlag abban állapodtak meg, hogy valamint a tantargyak elöadásaban, ugy az intézet belügyeinek kezelésében is kizárólag a magyar nyelv használtassék. Nem mindennapi hazafias szellem nyilatkozik e hatarozatban, melyet méltán beigtathatunk a reáliskola krónikájába. A tanulók száma harminczhárom volt, köztük harminczkét magyar, huszonkilenc katholikus és három izraelita. Az éneket, mint melléktárgyat, Hulényi Ferencz éaektanitó kezdte tanítani. 1859 60. (A reáliskola első jótevői.) A tanév derekan a reáliskolai tanári-karban változás történt. Egy tanár máshová pályázott s erről febr. 4-én Jagasich jelenti a városnak, hogy a reáliskolánál Trampitsch Károly távozása utan megüresedett tanári állást, mindaddig, míg rendes reál tanar nem kerül, három főgymnasiumi benczés tanár és pedig Vincze Victor, Kühn Rajmund és Dr. Stern Pál fogjak helyettesíteni. Kollár István, mint iskolai igazgató, a városi községi tanácsot arról értesiti.