Városi reáliskola, Esztergom, 1886

11 gom kir. városa s a szomszédozó városok képviselői részéről kitűnő bizonyítványaik következtében július 30-án évenkint hatszáz pengő forint évi fizetéssel Wirkler András, Trampitsck Károly és Kaan János reáliskolai tanítóknak megvalasztattak. Ezt jelenti Esztergom város község tanácsa a cs. kir. megyei főnöknek s kéri a magas cs. k.J helytartósági osztály megerősítését. Kéri egyúttal, hogy a tanintézet ünnepi megnyitása október elsejéről tizenötödikére odáztassék, mert az ünnepségen Haáz Mihály prépost cs. k. helytartósági tanácsos is rés'.t óhajt venni. Az ünnepi megnyitás csakugyan meg is történt 1857. október 15-én s az esztergomi reáliskola megkezdte működését. A megnyitás eseményét a reáliskola első igazgatója, Kollár István, a következőképen irta be évkönyveink első lapjára: „E napon reggeli 9 órakor Haciz Mihály prépost, cs. k. isk. tanácsnok, az áldozatot hozó városok küldöttei, az illető iskolai elöljáróság figyelmes szemei előtt a föelemi iskola tanonczai, mint örömtársaik által kisérve, zászló alatt haladott a 32 reáltanoncz az iskolai épületbM az Isten temploma felé. Itt az ifjúság baratja, Tóth Imre kanonok és föesperes ur nevókben zengedezé a „Jöjj el szt. Lélek Uristen"-t és bemutatá a Mindenhatónak a sz. mise áldozatot, melynek végeztével bevonultak az érdekeltek a reáliskolának a sz. képekkel, országunk atyjának, Ferencz József fölséges fejedelmünk képével és számos zászlóval diszitett első osztályába. Itt alig hangzott el ezen alkalomra készített és a képezdei ifjak altal hangoztatott műének, csengő, férfias hangon felszólalt e nemes városnak érdemekkel teljes polgármestere, lakáts István ur és először is ékes szavakkal megköszönve a számos és fényes gyülekezetnek ez ünnepélyes helyen való megjelenését, az egész iskolai helyiséget a nemes város nevében általadottnak nyilvánítja azon czélra, melyre szánva volt. Utána felszólalt az iskolai ügyekben fáradhatlan buzgalmú Haas Mihály prépost és cs. k. iskolai tanácsos ur. Beszéde remek és szivreható volt. Elösorolá a keresztény egyház szellemének hatását századokon keresztül a művészetekre nézve, nem feledkezve meg Esztergomról, mely szintén ezen szellemnek szárnyain emelkedni kezd, a mint azt láthatóan bizonyítja a nagyszerű és fényes bazilika, több más ékes temploma, csinos épületei és különösen azon ékes épület, mely bennünket barátságos falai közé jelenleg befogad. Igen, — igy szól — Esztergom városa érdemes tanácsának szivében a keresztény szellem honolt akkor, midőn azon szép és tágas épületet nagy áldozattal fölépitteté, melynek homlokán ezen szavak: „Gyermekei nevelésére" ragyognak s ezt nem kevesebb áldozattal, ügyes és szakavatott tanítókkal, czélszerü és ékes bútorzattal és tanszerekkel ellatta. Mindezekért a cs. k. helytartóság ppvében köszönetet mond a nemes városnak és mindazoknak, kik ezen hasznos ügy mellett buzgósagukat kifejtették. A varosnak ezen nagyszerű áldozatát tekintve, emlékezteti az illető tanárokat, hogy a szülök gyermekének, szivök drága kincseinek legyenek őrangyalai, vezérei a sz. hit, erkölcsösség és tudományok