Városi reáliskola, Esztergom, 1885

33 IX. Természettan. III. osztály, hetenkint 3 óra. a) A physika azon fejezetei, melyek a physikai és mathematikai földrajznak és a chemiának megérthetésére szükségesek. A főbb erők: nehézség, cohaesio és affinitas fogalma. A halmazállapotok jellemzése és a szilárd, folyós és gáznemű testek tulajdonságai. A hő tüneményei. A fény visszaverődése és törése. Az elektromosság és mágnesség tüneményei. b) A mathematikai és physikai földrajzból a legszükségesebb elemi ismeretek. X. Vegytan. IV. osztály, hetenkint 2 óra. Bevezető rész. A közéletben előforduló ismeretesebb anyagokból : mint a levegő, viz, konyhasó, mészkő, agyag, bor, eczet, vérlúgsó stb., kiindulva a fontosabb szervetlen és szerves vegyületeknek megismertetése. XI. Rajzoló geometria. I. osztály, hetenkint 5 óra. Planimetriai alaktan. A legegyszerűbb síkidomok u. m. a három-négy- és sokszögek és a kör leírása. A congruentia, symmetria és hasonlóság fogalmának megállapítása. Az egyenes vonalú idomok területe. Geometriai diszitmények a táblára rajzolt minták után adott méretek szerint körzővel és vonalzóval; — utóbb megfelelő szabadkézi rajz. II. osztály, hetenkint 5 óra. Stereometriai alaktan. A legegyszerűbb testek u. m. a koczka, lasáb, pyramis, henger, kúp, gömb leirása. Az egyenes testek lálóinak készítése. A congruentia, symmetria és hasonlóság fogalmának megállapítása. A síklapú testek felülete és köbtartalma. Az egyszerűbb síklapú testek és combinatióiknak távlati, vagy ixonometriai ábrázolása. A geometriai diszítményrajz folytatása rendszeresen haladó :áblai minták után adott méretek szerint körzővel és vonalzóval, atóbb szabad kézzel; nevezetesen az egyenes és ferdeszögű maemder egyszerűbb alakzatai. A középponti sugárrendszerbe fogalt symmetrikus idomok. Körives combinatiók a négyzetben és cörben. 3