Városi reáliskola, Esztergom, 1883

10 nevében kénytelen az elfajult passiók ellen is irtó hadjáratot indítani. A XIII. században buzgó vallásos írókkal találkozunk. Ezek közé tartozik az olasz származású Bernát, Herbardus de Hungaria, Ágoston s Ragusai Gergely, a ki egyszersmind jogtudós is. Legelső nöirónk, Margit királyi herczegnö ez időben munkálkodott s Vancsai István esztergomi érsek és bibornok szintén itt méltatható. Első századaink egy igen érdekes vonása a Mária-cultus, mely a kereszténység megalapításától kezdve egész vallásos költészetünkön végig vonul. Megható jellemvonása és páratlan eredetisége a magyar vallásos lyrának a boldogságos szűz tisztelete. Szent István Magyarországot a Boldogságos családjának nevezte s ótalmába ajánlotta. Első királyunk szent Gellért szerint a Boldogságos tiszteletére Nagyboldogasszony napján Székesfehérvárt évenkint nemzeti szellemű vallásos ünnepet rendezett. Az ünnep végeztével azután az országos ügyek elintézéséhez látott. A Boldogságos szűz cultusa átszármazik az Árpádokra is. Második Géza 1146-ban csata előtt egész hadseregével leborulva a Boldogságos szűztől várt ótalmat és szerencsét. Negyedik Béla boldognak mondja hazáját, mert olyan pártfogója van, mint a Boldogságos. Vallásos költeményeinkben ékesebbnél ékesebb epithetonokat találunk, melyek nem egyszer már igen is túlzott hyperbolákká válnak. Költőink és népköltésünk szerint a Boldogságos mennyei szép rózsa, boldog menyország drága gyöngyvirága, Atya Isten jó leánya, Fiu Isten szűz szülője, Szentlélek mátkaja, Jézus dajkaja, egek ékessége, földnek dicsősége, Magyarok asszonya, hazánk királynéja, fényesebb a csillagnál, szebb a holdnál, tisztább az aranynál, trónusa a napfény, koronája csillagokból való, jámborok életfája, erősség tornya, aranyból épített ház, betegek gyógyítója, kesergők vigasza, árvák anyja. A XIV. századból sokkal több vallásos, mint világi tárgyú irodalmi maradványunk van. Innen származik két ferenczes barát, Tamás és Bálint, legelső magyar bibliafordítása, melyet a huszita üldöztetések miatt Moldovába menekültökben írtak. A Margit legenda másolata a XVI. századból való ugyan, de eredete mégis a XIV. századé. Az érdekes legenda IV. Béla szentéletű leányának, a szép Margitnak életét, csodáit és szentté avatását tárgyalja. Fejedelmeink iskolákat és könyvesházakat állítanak. Vallásos költeményeink nagyrészt latin fordítások minden aesthetikai érték nélkül. A teljes magyar biblia fordítása Bátori László pálostól a XV. század hagyatéka. Az 1456-ból eredő régi kézirat az esztergomi primási könyvtár legbecsesebb magyar emléke. Á század végéről maradt fön szent Katalin terjedelmes ma-