Városi reáliskola, Esztergom, 1883

9 öltözetével ábrázolják. A menyasszonyok arakoszorúikat ajánlják neki. A magyar nép naivsága Szent István példájára akárhány nem magyar szentet is magyar kucsmában és zsinóros mentében ábrázoltat, mert az úgy közelebb esik a szivéhez s jobban meg is érti. De vallásos költészetünk nemcsak szent Istvánt vonja be glóriával. Szent Imrét, szent Lászlót, szűz Margitot és szent Erzsébetet is dicsőítő énekekkel örökiti meg. Vallásos lyránk szűz Máriát Magyarország védőasszonyának tiszteli; Szent Istvánt és szent Lászlót nemzeti védszentekiil tekinti; Imre herczeget, mint az erényes élet ideálját festi; Szent Erzsébetet a jótékonyság szentjének, szűz Margitot az istenes élet példájának dicsőíti; Istent a magyarok Istenének vallja; a nemzetet Isten választott népének nevezi ; a dicsőséges szent jobb kezet és szent László ereklyéit csodatevőknek hiszi. A magyar szentek ez a cultusa vallásos költészetünk egyik legeredetibb és legmagasztosabb jellemvonása. Az uj magyar egyház a vallás-irodalom legszükségesebb énekeit s imáit kétségkívül nyomban forgalomba hozta. A XII. századból fönmaradt vallásos emlékek a Halotti Beszéd és Könyörgés s a Königsbergi Töredék. Az igénytelen tartalmú és terjedelmű nyelvemlékek legrégibb irodalmi maradványaink s mint ilyenek rendkívül fontosak. A Halotti Beszéd a XI. vagy XII. századból származható temetési beszéd és könyörgésnek a XIII. század elején készült s mindössze kétszáz hetvennégy szóból álló másolata. A Königsbergi Töredék néhány évtizeddel későbbi származású. A hetvenegy szóból álló régiség egy Mária ima végét foglalja magában. Vannak tudósaink, a kik azt vitatják, hogy legrégibb nyelvemlékünk, a Halotti Beszéd és Könyörgés a szent István korában készült első magyar szertartáskönyv maradványa. Mystériumaink ez időben már meglehetősen virágoztak. A bibliai tárgyú, egyházi és világi emberek által a templomban s a templomon kívül tartott előadásokat a nép nagyon kedvelte. A mystériumok különösen a szomszéd országokban az egyházi szertartások drámai elemeit annyira kifejlesztették, hogy az európai nemzeteknél a drámairodalom fejlődését innen lehet keltezni. Népünknél még most is nagy kelendőségnek örvendenek a karácsonyi, háromkirályi és húsvéti mystériumok. Az egyházi szertartásokba olvadó passió-játékok számos szép egyházi éneket honosítottak meg s különösen a Mária-éneket termékenyen művelték. A mi igenis népszerűvé válik, az nincs megóva attól, hogy durvább kezek ne érintsék. A nép legalsó rétegeibe is elszármazott karácsonyi, háromkirályi és húsvéti passiók akárhányszor póriassá és kegyeletlenné válnak. Durva kezek szedik le róluk a vallásos költészet hímporát, ugy hogy az egyház a vallás méltósága