Városi reáliskola, Esztergom, 1883

r I. VALLÁSOS KÖLTÉSZETÜNK. | IRODALOMTÖRTÉNETI FORRÁS-TANULMÁNY.] Die Menschen sind in der Poesie und Kunst nur so lange produetiv

, als sie noch religiös sind. GOETHK. I. (Vallásos költészetünk régisége. — A vallás, mint a képzőművészetek s a költészet forrása. -- A mult s a jelen. — Korunk jellemvonása. — A lyra értéke napjainkban. — Az idealismus leáldozásának előkészítői. — A XVIII. század, a vallásosságban, mint a kételkedés kora. — A XIX. század, mint a tagadás kora — A jövő század, mint a közöny kora.) Í

ÁLLÁSOS költészetünk olyan régi, mint a magyar irodalom. A nemzet szellemi életében senki által el nem vitatható fontos tényezőként szerepelt, szenteket és hősöket nevelt, egyházakat alapított s a családi életet boldogabbá tette. Volt fejlődése, volt virágzása és volt hanyatlása. Keresztül ment tehát olyan stádiumokon, melyeket az irodalomtörténetire) hálás állomásoknak nevez. A vallás a költészetben külön világot teremtett s ez a külön világ a maga fönséges tartalmával mindig az emberiség vigasztalója és nemesitöje lesz. A vallásos költészet valódi gyöngyei mindig értékesek maradnak. Jacopone fölséges elégiája a Stabat Mater, celanoi Tamás megrendítő Dies iraeje, a Veni Creator Spiritus s aquinói szent Tamás hymnusa csak akkor fognak elavulni, mikor már a Miatyánkot is elfelejtik. A művészet összes ágai a vallás birodalmából származnak s igy a költészet sem tagadhatja el onnan való eredetét. Michel Angelo, Titian, Rafael s a képiró művészet halhatatlanjai a vallás birodalmából vették legfölségesebb tárgyaikat s valamint maga a vallás a képzőművészetek kimeríthetetlen ős forrása marad, ugy a költészet is örökre visszatérhet hozzá s megüdülhet tőle. Ha a vallásos költészet egyetemes virágzásáról a múltból letekintünk a jelen meddőségre, akkor önkénytelenül összetorlódnak előttünk azok az okok, melyek a vallást a költészet elemei közül mintha ki akarnák küszöbölni. 1