Városi reáliskola, Esztergom, 1879

IO kább bohózatokat irt, és ezek előadásában rendesen maga játszotta a főszerepet. Ezen időbe esik a „le Medecin vo­lánt, la Jalousie de Barbouillé, l'Etourdi és le Dépit amoureux" darabok megjelenése. Ezen darabok — melyek különben csak cselvigjátékok ós jobbadán olasz minták utánzatai, de költői ihlettől és szellemes gunyortól ra­gyogó müvek — mindenütt oly nagy tetszésben része­sültek, hogy annak hire egész a királyi udvarhoz elju­tott, hová Moliére 1658-ban az időközben nagykorúvá lett XIV. Lajos rendeletére meghivatott. Ezen időtől fogva kezdődik Moliére tulaj donképi drámai szereplése. Termékei számát vagy harminczra be­csülik, melyek három categoriára oszolnak, t. i. csel — jellem — és magasabb vígjátékra. Ezek közül csak a legnevezetesebbeket fogjuk röviden fejtegetni; a többit egyszerűen megemlítjük, vagy hallgatással mellőzzük. 1659-ben irta a „Précieuses Ridicules" satyrikus da­rabot, melyben gúnyora czéltáblájává tette azon dagályos hangot, mely az u. n. rambouilleti palotában virágzott, innen kiindulva egyre nagyobb körben terjedett és a természetes nyelvet már-már elnyomással fenyegette. Ezen mű, melylyel Moliére a jó vigjáték útjára lé­pett, roppant tetszésre talált és a mi különösen meglepő, ez azon hatás, melyet épen azokra gyakorolt, kik ellen intézve volt és kik azáltal köznevetség tárgyává tétettek; ezek ugyanis a helyett, hogy a támadással szembe szál­lottak volna, jobbnak látták a támadó táborába átpártolni. Igen természetes, hogy ily fényes siker nagyban nö­velte a költő bizalmát önereje iránt, ós könnyen hihető, hogy dicsősége mámorában, mint mondják oda nyilatko­zót, hogy innentova többé sem Plautusra, sem Menan­derra nem szorul, hanem egyedül a köznapi életben fogja keresni tárgyait. Akár igaz, akár nem, hogy Moliére így szólt, annyi bizonyos, hogy ezentúl sem szűnt meg ide­gen mintákat utánozni; igy p. „1'Avare"-ját és „Amphi­tryont" Plautustól, a Doktorokat és Pantaleonokat az Olaszoktól vette kölcsön é. i. L 166i-ben megjelent a „l'Ecole des Maris" (Férjek iskolája) és kevéssel rá „l'Ecole des Femmes" (Nők is­kolája.) Minthogy ezen két mii korszakot alkot a franczia

Next

/
Thumbnails
Contents