Városi reáliskola, Esztergom, 1879

9 tek volna kedvezőbbek Moliére-ra nézve ; csak is ilyen szerencsés constellátiók mellett lehetett képes a külömben vele született kitűnő comicus tehetségét oly nagy mértékben kifejteni. Corneille nélkül, kiben mestert, XIV. Lajos nélkül, kiben szövetségest és hatalmas pártfogót nyert, végre az akkori közönség nélkül, melyben figyelmes és műértő hallgatóra talált, nehezen vált volna az ujabb Comédia első bajnokává. Ezen kitérés után, melyet azon okból szükségesnek véltünk, hogy a költő egyéni érdemeit külön választhassuk azon külső tényezőktől, melyek neki ereje kifejtésében emeltyűkép szolgáltak, ideje, hogy őt magát és irodalmi működését közelebbről megösmerjük. Moliére, igazi nevén Poquelin ,)ános született Parisban 1620-ban, mások szerint 1622-ben. Atyja, mesterségre nézve udvari kárpitos volt XIII. Lajos szolgálatában. Nagvatyja, ki nagy kedvelője volt a szinháznak, gyakran vitte őt magával Corneille müvei előadására. A fiatal Poquelin rendkívül érdeklődött a színház iránt és valószinii, hogy későbbi ellenállhatlan vonzalma a szinészi pálya iránt ezen gyermekkori benyomások következménye volt. Atyja mesterségéhez, melyre elejétől fogva szánva volt, épen semmi hivatást nem érzett; legfőbb vágya oda irányult, hogy iskolába járhasson. Sok esengés után ki is nyerte szülei beleegyezését azon szigorú kikötés mellett, hogy a jogtudománynak szenteli magát; igy lett a „College de Clermont" nevü tanintézetnek növendéke; de mielőtt tanulmányait bevégezte volna, viszszahivatott szülei által, hogy agg, beteges atyját teendőiben helyettesitse. E közben mgghalt Richelieu és kevéssel reá XIII. Lajos is. Beállott a regensség vig korszaka szakadatlan ünnepélyekkel és szinielőadásokkal. Poquelin ben, ki állásánál fogva ugy szólva mindennapi szemlélője volt ezen látványoknak,, újra fölébredt az egyideig elaltatott régi szenvedély a szinészi pálya iránt, ós bármennyire (igyekeztek is sziliéi őt e szándékról lebeszélni, színész lett, ós egy vándor szinésztársaság élére állván, elhagyta Párist ós Moliére nóv alatt városról városra kalandozva, tizenkét éven át keresztül-kasul járta az országot, miközben mindennemű darabokat, de légin-