Városi reáliskola, Esztergom, 1878

i8 utolsó évét maga is leirta, melyben Augustus a maga igazolását akarta megkisérleni. Olvasók, kritikusok, másolók és magyarázók elegen találkoztak. A ki Virgiliusokat teremthetett, Aristarchusokat is teremthet. Varius, Flavus, Haeterius, Tarpa, Pompeius Macer, Fenestella, Metellus, Verrius, Marathus, Athenodor és az egész római tudós világ ujongott örömében és nem győzte dicsérni azon munkát, melyben a bitorlás elmélete van megirva, egy bitorlótól. Augustus és barátai ismerték az irodalom hatalmát s azon voltak, hogy kegyelése és ápolása által az uj rend szolgálatába vonják s általa a történelmet lefegyverezzék. Törekvéseik nem valának sikertelenek. Fennhangon hirdeték a költők és irók a népnek, hogy mily nagy szüksége van Augustus életére; egyedüli óhajtásuk, hogy minél később emelkedjék az Olympusnak megérdemlett tiszteletére. Boldognak mondják a kort és Saturnus visszatért országának nevezik. ') Horatius harsogtatja a nép fülébe, hogy üdve Augustus sorsához van kötve. Cicerót nem meri magasztalni. Virgiliusnak pásztori dalok és Georgicákkal kellett a kedélyeket békésebb érzelmekre hangolni; Aeneisében egy költő magasztos lelkesedésével törekszik Róma sorsát a juliusi család sorsával egyesíteni, mely családnak őseit a trójai istenek és hősök közt keresi. Alexandriai Timagenes, magántörténetirója egy élesebb kifejezésért kegyét vesztette. Cornelius Gallus, szabadabb szelleme miatt száműzetik s ott meggyilkoltatik. Labienus történetíró iratai, kinek egyetlen hibája volt, hogy szerette az igazságot,— megégettettek. Labeo jogtudóst, mivel akaratára nem hajlott, bolondnak nevezte. Ez az, mit Egger nagyon helyesen „az uj nehézségeknek" nevez, melyeket a császári uralom, a történelemre nézve feltalált. Mindazáltal a római költészet, Augustus alatt érte el aranykorát. A császári udvarban a tudósok-, költők- és művészekkel való bizalmas érintkezés és munkáik bőkezű gyámolitása becsületbeli dolognak s a finom műveltség főkellékének tartatott. Maecenás, Pollio, Agrippa Messala, Fabius Maximus és mások, vendégszeretőleg nyitották meg nyári lakaikat a tehetséges férfiak előtt. Itt olvasta fel Propertius elegiáit; Ovidius könyelmü verseit; Varus tragoediáit. Itt lehetett látni Tibullust, Catullust, Lucretiust, Galliot, kik a Quirinali Rómát ') „Jam redit et Yirgo, redcunt Saturnia regna." VIrg. Bucc. IV. eccl.