Városi reáliskola, Esztergom, 1877

41 Tekintettel ezekre a következő nevezetesebb törvények hozattak. A törvény-könyv bevezetésében elmondatván, hogy a tatárok és törökök dúlásai ellen a városok erőditései, a népnek nagy oltalmára vannak, elrendeltetik, hogy minden királyi város falakkal vétessék körül: azután több szabad helység, a városok közé iktattatott, és végzéssé lőn: 1. hogy a városok birái ezentúl olyan polgári és büntető joggal birjanak, minővel a nádor, a zászlós urak s főispánok birnak a közönséges gyűléseken s némely kiváltságos nemesek az uri székeken (V. c. 2.). 2. Minden perben, mely a város kebelében előfordul, első fokú bíróságilag ugyanazon város bírája s tanácsosai Ítéljenek (VIII. c.) 3. Ha a felek az ítélettel megelégedve nincsenek vagy azon városhoz felebbezhetnek, melynek szabadságait birják, vagy a főtárnokmester s innen ha szükség a királyhoz (IV. és XII. c.) 4. ítélet előtt a mint nemest, ugy polgárt sem szabad elfogni. (III. c.) 5. Minderi városi polgár egyaránt osztozik a terhekben s ha a király, vagy annak utódai valamelyiküknek kiváltságot adna, annak adóját a kincstár viselje. (X. c.) 6. A kamarai nyereség „lucrum camerae" cimü közadón kívül, semmi egyéb terhet nem volt köteles a város viselni, mint a mi szabadságlevelében meg volt állapítva. Ha a király vagy királyné, falai közt megszállt, aváros egy ebéd és egy vacsorával tartozott őt ellátni; mely alkalommal a céhek készítményeikből a főlovászmesternek egy egy darabot, a szűcsök bundát, a szij-gyártók kantárt, a szabók ruhát stb. ajándékoztak, de csak egyszer egy évben. (XIII. cikk.) A városok népességének szaporodása céljából megengedtetett, hogy a falak közé letelepedni kívánó jobbágyok szabadon költözhessenek oda. Budának áru megállító joga, mely az szerint — pedig Zsigmond alatt mint Bartal kimutatta e szó „proceres" a megye képviselőit jelentette.