Városi reáliskola, Esztergom, 1877

42 ország kereskedelmét igen bénította, csupán a külföldi kereskedőkre szoríttatott

1). Az 1405-ki országgyűlés eme végzéseit oly fontosaknak tartotta a király, hogy azokat nemcsak az országgyűlés, hanem az összes nemesség által is elfogadtatni, megerősíttetni kívánta. Mely célból az országgyűlés után a vármegyékben közönséges gyűléseket rendelt tartatni, hol a hozott végzések felolvastatnának s az összes nemesség hozzájárulásával megerősíttetnének, A budai káptalannak reánk maradt jelentéséből tudjuk, mint nyilatkozott például Pest és Pilis megye e tárgyban. „A király írott parancsánál fogva" így szólanak az érdemes káptalan tagjai „Gara Miklós Magyarország nádora, april 26-ra Pest és Pilis megye összes nemességének és más rangú, méltóságú, állapotú és jelességü lakosainak közgyűlést hirdetett, tanácskozót a király által küldött törvény tartalma felett. A törvény felolvastatott, cikkelyről cikkelyre komolyan megvitattatott s az öszves nemesség és más állapotú és méltóságú egyének, egyháziak, világiak, nemesek és nemetlenek, a törvény formáját és tartalmát egyhangúlag és minden ellenmondás nélkül elfogadták, kinyilatkoztatván : hogy ezen cikkelyek az ország dicsőségére a közjó s a lakosok hasznára alkottattak" Hogy a többi megyék is hasonlólag nyilatkoztak onnan látszik, mert a király még azon év augusztus havára még egy országgyűlést hívott össze, melyen mint emlékeink bizonyítják az előbbi törvények megerősítettek és ujakkal szaporittattak. Az uj törvények éle a főurak erőszakoskodásai s visszaélései ellen van irányozva. Zsigmond ekként törekvéseinek célját részben elérte. A polgárságnak országrendiséget, a nemzet törvényhozásában helyet adott. Hogy a polgári rend Zsigmond alatt oly könnyen minden bonyodalom nélkül a törvényhozás kiegészítő részévé >) Zsigmond II. törvény-könyve a Corpus Jurisban. •) Kovachich Suppl. ad Vest. Comitior, I. 310. 1.