Városi reáliskola, Esztergom, 1877

40 Uralkodásának elejét végtelen zavarok kisérték melyek legbővebb forrása az volt, hogy az anjou házból származott királyok a banderialis védszervezet megerősödése végett az olygarchia hatalmát szándékosan gyarapították. Mig Lajos élt, a királyság tekintélye, a király személyisége fékezni tudta őket; de alig hunyta be szemeit, felütötték fejeiket a hatalmas olygarchák. Beállottak a párt-küzdelmek, melyek Zsigmond királyi trónját nem egyszer megingatták. Igaz ugyan, hog^ e zavarokban Zsigmond önkényes uralkodásának nagy része volt, de ő megjavult s hogy a zavarok másik forrását is meg szüntesse, minden erejével oda hatott; hogy e kis királyok hatalmát korlátok közé szorítsa. E nagy feladatot azzal hitte ő megoldhatni, ha az országgyűlést többször egybehívja s oda a nemesség mellé egy értelmessége és gazdagsága által kiváló néposztályból, a városi polgárságból egy negyedik rendet alkot, mely ragaszkodása által támasza legyen királyi székének s kellő befolyása által mérsékelje a főurak túlságos hatalmát. E cél lebegett Zsigmond előtt, midőn már az 1402-ki pozsonyi országgyűlésre a városokat is meghívta. Itt képviseltettek legelőször a városok. Bevezetése volt ez a három évvel később bekövetkezett fontos átalakulásnak. Az 1405-ki év a polgári rend fejlődésének történetében korszakot alkot, mert ez évi országgyűlés hozta azon végzést, mely a bekerített városok polgárságát, a negyedik országos renddé emelte. A király 1405. april 15-re, Budára országgyűlést hirdetett, melyen főleg a királyi városok jogai voltak megállapitandók. Az ügy fontossága miatt, az egyházi és világi urakon kivül minden megyéből négy négy nemes') és a kisebb és nagyobb királyi városok követei lettek meghiva. E nagy horderejű országgyűlés majdnem kizárólag a városok rendi állása és jogkörének megállapításával foglalkozók. ') „Der Comitatsadel scheint bei dieser Versammlung nicht repräsentirt gewesen zu seyn" mondja Engel, 6 a „proceres" alatt „excelsi pro.cerest" ért a régibb szokás