Városi reáliskola, Esztergom, 1877

59 másokat pénzbeli támogatásban részesitének. E pártolása és segélyezése a városoknak gazdagon kamatozó töke lön, mely nem egyszer vétetett igénybe királyaink által. Lajos maga is többször vetett ki adót a gazdagabb városokra s mindannyiszor nem késett a polgárokat ama jótéteményekre figyelmessé tenni, melyeket atyjától s töle nyertek. Ez önkényes adóztatás néha a zsarolásig ment, mi természetesen nem maradhatott káros visszahatás nélkül. A nápolyi hadjáratok alkalmával Lajos égy gazdagabb városra egy izben négyszáz márkányi adót vetett. A polgárok felét kifizették, de felindulván ezen igazságtalanságon kinyilatkoztatták, hogy készebbek az országot elhagyni, mint ily rendkivüli zsarolást tűrni. ) Az 1351-ki nevezetes országgyűlés, kivette a kilenced alól a falakkal bekerített városokat. Lajos ápoló kezeit a városok más téren is érezték.") A céheket, melyekről már emlékeztünk, melyek a középkori viszonyok között, a közrend- és iparra igen üdvösen hatottak, kiváló figyelmére méltatta s midőn 1376-ban Erdélyben időzött, a hét szász szék követeiből s a községek elöljáróiból egy bizottmányt alakított, kik az erdélyi püspök s egy királyi képviselő vezetése alatt, e testületeket szabályoznák. És így a polgárok országrendi állása, mely a velencei neveltetésben része sült III. Endre alatt már már alakuló félben volt, de a trónvillongások tizedében ismét bomlásnak indult, lassanként kifejlődött. Mutatja azt azon körülmény is, hogymidőn Hedvig Lajos leánya ausztriai Vilmosnak eljegyeztetett, az oklevél kilenc város által is, névszerint: Székesfehérvár, Buda, Visegrád, Pozsony, Soprony, Nagyszombat, Trencsén, Kassa, Zágráb aláíratott. A hazai polgári rend megalapítása körül azonban legtöbb érdemekkel Zsigmond bir, (1395—1437) kit méltán lehet a negyedik vagy polgári rend alkotójának nevezni. ') M. Tud. tár IX. 110. ') Chron. Leibitzer ap. Wagner „Analecta Scepus." 2. 47 egyenesen a:t mondja : hogy Lajos szintúgy mint atyja a városokat igen kedvelte s állapotjukit ja. vitotta.